Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

86 15. A falazott gátak szilárdságának számítása. (Calculs de résistance des grands barrages en maçonnerie.) írta : Bouvier. A gátméretek számításával már az «Annales» 1853, 1866 és 1870. kötetei foglalkoznak. E számítások szerint a telt medenczénél, midőn a nyomások eredője ferde, úgy állapították meg a nyomás max. nagyságát a fal alsó síkjának valamely helyén, hogy e ferde eredőt függőleges és vízszintes komponensre bontották és csak a függőleges részt vették a vízszintes rétegre ható nyomóerőnek ; vagyis a nyomást a valódi irányra ferdén menő vonalon osztották el. Bouvier ettől eltéröleg az eredőre függőleges sík szerint keresi a nyomást és valamivel nagyobb értékeket kap az eddig alkalmazott képleteknél. Azonkivül a számításokban a falazat fajsúlyát rendesen 2000 kg.-nak veszik m

3-kint. De ez nem helyes ; minden egyes esetben meg kell e fajsúlyt külön határozni. Egy bizonyos építkezéshez használt gránit fajsúlya 2620 kg. volt; a falazaté pedig, mely belőle készült, 2360 kg.; ebből látható, hogy a fajsúly 2000-nél jelentékenyen több is lehet. rA falazat megengedhető igénybevételére nézve is eltérők az elfogadott számok. Némelyek mások 6 és ismét mások 7—8 kg. igénybevételt engednek meg. Itt a falazat minősége a döntő. Bouvier azt hiszi, hogy hidraulikus mészszel készített falazatnál 14 kg.-ig fokozható az igénybevétel ; 10 kg. pedig az, amiben megállapodni lehetne. Ö egy kis mintánál azt tapasztalta, hogy 150—180 kg. nyomásnál tört össze. Az itt lehozott eredményeket Bouvier a Ternay-gátra alkalmazza. A gát Annonay fölött van egy patakon, melynek minimális vizhozománya 100 1. alá száll. A rezervoár, melyet a gát létesít, 2,600.000 m

3 űrtartalmú s az oldalbukó fölemelésével ez űrtartalom 3 millió m

3-ig fokozható. A tározott víz ipari czélokra szolgál ; a rezervoár pedig az árvizeknek hathatós csökkentője. A gát víz felöli oldala függőleges és ferde síkokból, ellentett oldala görbe felszínből alakított. Koronaszélessége 4 m. A gát összes magassága a fenéktől számítva 38 m. Bouvier részletesen kiszámítja a falazat birósságát és arra az eredményre jut, hogy a maximális igénybevétel 10 kg.-on alul marad. Azonban tervbe vették, hogy a gát bukóját l-65 m.-rel fölemelik. Ekkor a maximális igénybevétel 13 kg.-ra menne föl. Bouvier azt hiszi, hogy ezt a gát veszedelem nélkül kibirja, mert az építmény már 10 éves és a falazat ez idő alatt jól összeköthetett. 16. A kertek arkbitekturája. (De l'architecture des jardins.) ; , : • I i I : I ,. I . 5 ' • ' t. .; Irta: Darcel. Darcel a kertek történetét előadva áttér a kertek két fő típusára: a franczia és rendetten beosztású kertekre. Amannak középpontja a kastély, melyhez a főút vezet s a mellékutak mind a főút felé irányulnak. Az utak, terek, építmények, tavak, medenczék a legnagyobb szimmetriában elhelyezettek. A fák nyesve és szabályos alakokban csoportosítva. Mindenütt a legfeltűnőbb rend és pontosság a beosztásban.