Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

83 í). A Loire Orléans-nál. (La Loire à Orléans.) Irta : Deglaude. A Loire-nak a Szajnához képest igen ellentétes a vízjárása. Míg a Szajna leginkább átbocsátó talajból eredő, lassú vízjárású folyókból táplálkozik, addig a Loire vízgyűjtője kötött és vízjárása heves. A Szajnán nincsenek nyári árvizek, míg a Loire-on a nyári árvizek számottevők. Mindazonáltal, ha az évet két, júniustól októberig és novembertől májusig terjedő egyenlőtlen félévre osztjuk, akkor a Loire-nál is elmondhatjuk, hogy nyáron alacsony, télen magas vízállásokat találunk rajta. Belgrand a Szajnán kimutatta, hogy száraz télre alacsony nyári vízállások következnek; a Loire kötött vízgyűjtőjén a téli szárazságnak nincs olyan határozott befolyása a nyár vízállásaira, s igen gyakran száraz télre nyári bő esők magas vízállásokat eredményeztek. Belgrand törvényül állította föl, hogy Francziaországnak a középponti magaslatától északra eső része egyenletes klimatikus viszonyoknak van alávetve; vagyis pl. ha a Szajna árad, a Loire is áradásban van. E szabály alól azonban kivételek mutatkoznak, sőt azt is tapasztalták, hogy a Loire erős áradásban volt s a vele párhuzamos nagy mellékfolyó, az Allier, nem áradt. Azonkívül a többi mellékfolyók áradásai is nem mindig egyidejüek a Loire-éival. A Loire medenczéje szétágazóbb, mint a Szajnáé s az esős szél, mely a Loire völgyében bö lecsapódásokat okozott, az Allier-hez már szárazon érkezhetik. Megpróbálja azután Deglaude az eső mennyisége és az árvizek közötti összefüggés megállapítását. Azonban arra a tapasztalatra jut, hogy a statisztikai összehasonlítás itt nem vezet eredményre, mert az eső mennyiségén kívül meg igen sok más tényező is érezteti hatását az árvizekre. így főként a talaj szaturáltságának foka az, melyet különösen tekintetbe kellene venni. 10. Könyvismertetés. (Bibliographie.) A városok egészségügye. Fonssogrives könyvének ismertetése. A tudós orvos részletesen foglalkozik a városok fekvéséből (talaj, klima, hidrológiai és geologiai viszonyok, tengerszin feletti magasság stb.) eredő előnyökkel és hátrányokkal. Majd az utczák berendezését tárgyalja. Az utczai por és az utczai zaj két forrása az emberek bajainak ; amaz a tüdőt, ez az idegeket támadja meg. A város egészségügyére azonban csatornázása és vízvezetéke van a legnagyobb befolyással. A csatornázással a talajcsövezést is kapcsolatba kell hozni. A városok talaja fertőzött s a talajcsövezés hivatott arra, hogy a kellő oxidációt előidézze. A talajcsö nemcsak lecsapolja, hanem szellőzteti is a talajt. A vízvezeték kérdésénél minőség szerint a forrásvizet tartja Fonssagrives legelőnyösebbnek. 11. Az Anglia és Franeziaország közötti közlekedés tanulmányozására kiküldött bizottság jelentése a közmunkaminiszterliez. (Commission des communications entre la France et l'Angleterre. Rapport stb.) Franciaország és Anglia között évenkint mintegy 350,000 ember közlekedik s e szám évenkint mintegy 3—4°/

0-kal növekszik. Azonkívül az árúk tömege, mely a két ország közt forgalomban van, szintén igen jelentékeny. A közlekedés eméz élénkem