Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

79 kezelöhidat. A deszkák ugyanis a csöndes, álló vízben hajóról tolhatók az állványokra. Tekintve továbbá a csekély duzzasztó magasságot, az állványok távolságát 3'0 m.-re lehetett venni. A deszkák vastagsága 10 cm., magassága 22 cm. ; minden deszka két-két állványhoz támaszkodik úgy, hogy a deszka megvasalt vájatába az állvány széle illeszkedik. A 63 m. hosszú állványos zárógát 4.975 frankba került, vagyis folyómétere 79 írankba. 5. Szemle. (Chronique.) a) A Mississippi torkolatának szabályozása. Ugy hiszik, hogy a Mississippi egyik torkolati ágát hosszanti töltések közé fogva 9.15 m. vízmélységet tudnak benne előidézni. A költségek 40 millió frankra vannak előirányozva. b) Lánczhajózás a Szent-Lörincz folyón. Montréal a Szent-Lörincz folyó torkolatától fölfelé 1000 km.-re fekszik; a hajóknak idáig való egyszerű gözvontatása Montréal alatt 3 km.-re nehézségbe ütközött, mert az ott levő sellön 10—14 km. a folyó óránkénti sebessége. Ezért itt lánczhajózást rendeztek be. A láncz hossza 2.100 m. és 9-szer tekerödik fel két 0 6 m. átmérőjű hengerre, melyeket erös gőzgép forgat s melyek vontató-hajóra vannak alkalmazva. A 1500—3500 tonnás, 6—7 m. járatú hajók vontatása e különleges szerkezetű gépezettel igen jól történik. 6. A Habra-síkság- termővé tétele. (Mémoire sur la mise en valeur de la plaine de l'Habra.) írta : Léon Pochet. Algéria 3 részre oszlik: 1. Az első rész a Teli, melynek összes vizei a Földközi tengerbe ömlenek ; 2 rész a magas fennsík, mely 600—1200 m. magas a tenger fölött s melynek vizei tavakban vesznek el s végül a 3-ik rész a sivatag, melyen homokdombok vannak s állandó vízfolyás nincs rajta. A Teli és a magas plató között a Nagy-Atlasz-hegység a vízválasztó, melynek gerincze 1800—2500 m. között változik. Csakis a Teli az, mely kolonizáczióra alkalmas és fejlődésre képes. A Habra-síkság, melyet a hassonnevü folyó szel át, a Telinek része, Oran tartományban. л Habra vízgyűjtője 1 millió hektár, az esö évi átlaga 0'4 m. Az esö októberben kezdődik és májusig tart. A vidék erdötlen, a hőmérséklet magas lévén, a Habra csak mintegy ^ részét szállítja medrében az esőnek. Télen 3 m

3-t 3 / szokott hozni ; nyáron 5—600 1.-t ; nagy árvízkor 700 m

3-t is. Az évi vízszállítmány mintegy 108 millió m

3-re tehető, mi 3'4 m

3 mperczenkinti átlagos hozománynak felel meg. Hogy mily kevés vizet szállít aránylag a Habra, elég tudni azt, hogy 1 1 Francziaország folyói az esö --ét szállítják el. 2 4 Az állati és növényi élet csak a vízzel kapcsolatban fejlődhetvén, csak ott keletkezhetnek állandó telepek, hol állandóan van víz. A Habra medenczéjében 6.000 h. az a terület, hol nyáron is van kultura ; de ez is csak a nagy rezervoár létesítése után vált lehetségessé. Algírban a kolonizáczió kérdése jóformán a víz kérdésén fordul meg. — Hogy a Habra téli vizét lehetőleg teljesen tározzák a nyár számára, nem mentek föl a völgyzárral nagyon a hegyek közé, hol csak kisebb térfogatú medencze lett volna létesíthető, hanem költséges, nagy müvet létesítettek, melynek hossza