Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

76 60—450 liter közt változik mperczenkint ; legkevesebb vizet adnak a források januárban (a fagy miatt) és augusztusban (a szárazság miatt) ; legtöbbet májusban (a hóolvadáskor) és októberben (az öszi esők miatt). A források tehát átlag mperczenkint 150 1.-t, vagyis naponkint 13,000 m

3-t adnak. E vizmennyiség nem volna elég a város részére s ezért a Furens-rezervoárból pótolják a hiányt, mely néha napi 8000 m

3-ra is fölmegy. Mind a források, mind a rezervoár vize igen kitűnő, amint azt a vegyi elemzések kiderítették. A víz hőmérséklete (mind a forrás-, mind a rezervoár-vizé) a csapokon való kiömléskor 11—12° és igen állandó. A város területe 517 és 595 m. közötti tengerszínfölötti magasságban lévén, a víz szétosztása szempontjából czélszerü volt 2 zónára fölosztani; az alsó zóna 540 m. alatti, a felső zóna 540 m. fölötti területet foglal magába. A felső városrész ellátására a 618'75 m. magas Rey-rezervoár, az alsó részek ellátására az 550'61 m. magas Champagne-medencze szolgál; ezenkívül még a felső város részére két vízmedencze van, az alsó város ellátása pedig a felső vezetékből is történhetik a föld alá épített, falazott kádak közvetítésével. Bár a város vízszükséglete nem emelkedik 13.000 m

3-en felül naponkint, a vízvezetéket 20.000 m

3 emésztésre készítették. A Rey-rezervoárból kiágazó föcsö 50 cm. átmérőjű. Az összes rezervoárok pedig 15.900 m

3 vizet tározhatnak. A rezervoárok kamrákra osztottak, melyekben a víz szabadon keringhet s azonkívül ki- és bevezető, ürítő és túlömlö csövekkel ellátottak. A vezetékek kellő számú s előnyös szerkezetű záró és ürítő készülékekkel, légcsapokkal, légkamrákkal ellátottak. A 65 km. hosszú vascsövezeték 640.000 frankba, a rezervoárok 280.000 frankba kerültek. Az egész vízvezeték (a forrásfoglalásokkal stb.) együtt 31 millió frankba került. A Furens-völgyzár a pokol torka nevü helyen létesült, Magassága 50 m. 1700 m.-re fölebb a völgyzártól 10 nyílású zsilipes gát van a Furens folyón ; 5 zsilip a vizet a völgyzár felé, 5 zsilip pedig oldalcsatornába tereli, mely a hegyoldalban enyhe eséssel vezet. A rezervoár kiürítésére a gát alatt tunnelt készítettek, mely két 0*4 in. átmérőjű vascsövezetéket foglal magába. A Furens legnagyobb árvize 131 m

3-t hoz mperczenkint és a város elöntése 93 m

3 vízhozomány mellett kezdődik. Az 1849-iki legnagyobb árvíz tömeggörbéjét az idővel vonatkozásban fölrakva a 93 m

3-en felül esö víztömeg 205.200 m

3-t adott ki; ez tehát az a maximális víztömeg, melyet a medenczének tároznia kell attól a pillanattól kezdve, midőn a Furens a mpkinti 93 m

3 hozományt meghaladja. E czélból Graeff, a mü tervezője, a medenczében 5 5 m. magas réteget mindig üresen tart, hogy a városra veszélyes víztömeg itt tározódhassék ; e réteg űrtartalma 400.000 m

3, tehát majdnem kétszer akkora, mint az 1849 árvíz tározandó tömege. A rezervoár az 50 m. magasságig telve 1.600,000 m

3-t tud tározni; de mivel az árvíz számára 400.000 m

3-t üresen kell tartani, 1,200.000 m

3 a rezervoárnak az a víztömege, mely a gyárak és a város ellátása czéljából rendelkezésre áll. A pokol torka fölötti vízgyűjtő kiterjedése 2.500 h. ; az évi esö magassága 0-85 m., mennyisége tehát 21,250.000 m

3. A megejtett tömegmérések és napról-napra kiszámított vízemésztés-adatok azt mutatták, hogy e víztömeg 65°/

0-a jut a folyómederbe, vagyis 14,000.000 m

3 évenkínt. Ha ebből a város ellátására szükséges 5,000.000 m

3 vízmennyiséget levonjuk, 9 millió m

3 marad meg az ipari vízhasználatok czéljaira, vagyis mperczenkint 300 1. De e 300 1. csak akkor használható ki, ha a rezervoár elég nagy arra, hogy a vízfönél jelentkező 300 m

3-en felüli vízhozományt tározni tudja. Hogy a vízhozományból mennyit kell tározni és mennyit lehet szabadon