Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

74 d) Vízvezetékek. Dublin vízvezetéke 1861-töl 68-ig készült. A vizet a Vartry folyó szolgáltatja, melynek forrásai olyan édes és jó vizet adnak, mint a Katrine-tóé Glasgow számára. Az évi esö mennyisége 1-735 m. átlag. A folyó vizét a Rounwood mellett épült 550 m. hosszú völgyzárral tározzák : a gát magassága 22 m. ; a rezervoár kiterjedése 165 h. ; vízmennyisége 6,400 millió liter, melyből fejenkint 115 1. esik. A rezervoár víznívója 175-rel magasabb Dublin legmagasabb pontjánál. Két l-2 m. és 0-85 m. átmérőjű vascső vezeti a vizet a töltésen kérészül; a nagyobb csö üritöcsö, a kisebb a szürömedenczékhez visz. A szűröktől 0-85 m. átmérőjű cső viszi a vizet a 28 km. távolban fekve Stillorgan medenczékhez, melyek a víz szétosztására szolgálnak. E medenczéböl jut aztán a víz a városba. Az egész vízvezetéki mü 15.250,000 frkba került. Odesszának 200,000 lakosa van. Vízvezetéke 1874-ben készült el. A vizet a Dnyeszter szolgáltatja. A vízkivétel oly mélyen elhelyezett, hogy sem a folyó jege, sem a fagy nem háborgatja. Gőzgépek emelik a vizet 27 millió 1. űrtartalmú medenczékbe. A víz 42 km. utat tesz meg, míg innen Odesszába jut, hol aztán ismét födött rezervoárokban tározódik s aztán innen csöveken oszlik szét a városban. Liverpoolban erős vizsgálat alá vették a vízfogyasztást. Házról-házra, jóformán csapról-csapra megvizsgálták a hiányokat, a csövek repedéseit, a csapok záródásait s megbecsülték a vízveszteségeket. A hibákat kijavítva 28 1. megtakarítást értek el fejenkint. Uj-Orleánsban a Mississippi-böl nyerik az ivóvizet. A folyó vize piszkos és ezért ülepedömedenczékben tisztítják. e) Az esö Angliában 1872 és 73-ban. 1872-ben kétszer annyi (néhol még több) esett Angliában, mint 1873-ban. Amaz nagyon esős, ez igen száraz év volt; egymásután 2 ilyen év nem fordult elő 140 év óta, mióta megfigyelések történnek. Az egyes évek esője érdekes összehasonlítást enged a 140 éves átlaggal. f) A levegő hangtani átlátszósága. A tengereken a ködjelzök rendesen hanggal tudatják a veszélyt. Fontos meghatározni ezért a távolságot, ameddig a hang terjed. E czélból Tyndall kísérleteket tett különböző hangzó-szerszámokkal, ágyúval, szirénnel, trombitával s azt tapasztalta, hogy a hang hallhatósága különböző időkben igen különböző távolságra terjed. Pl. az ágyúszó néha 15-5 km. is elhallszott, máskor meg 1600 m.-re sem stb. Azt is tapasztalta, hogy sem az eső, sem a köd nem befolyásolja oly lényegesen a hang terjedését mint egyéb körülmények. A hangra nézve azt hiszi, hogy a tenger fölszálló láthatatlan párái, melyek nem keverednek jól a levegővel, idézik elő azt a közeget, mely a hangot visszaveri. A kérdés még eldöntetlen, de az bizonyos, hogy az optikai és akusztikai átlátszóság éppenséggel nem egy fogalom. 1875. I. FÉLÉV. 1. Szemle. (Chronique.) A közmunkák Angolországban. Ily czimen jelentést tesz Franqueville angliai tanulmányútjáról. A hajózható utak kiterjedése Angliában 6670 km. (Franczországban 11,642 km.), melyből csak 478 km. állami út, míg Francziaországban csak 964 km. nem állami vizi út van. Jelentéstevö a franczia szisztémát elönyösebbnek tartja.