Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
73 meszet kellett szállítani a Sologne széléről. A márga szállításához jó utak kellettek, mert a trágyát csak így lehetett gazdaságosan szállítni és így számos, jó és olcsó közlekedő út is létesült a Sologneban. 1849-ben kezdtek hozzá a munkálatokhoz, melyek 1869 végéig szakadatlanul tartottak. 1870—71-ben a külső és belső háborúk miatt szünetelt a dolog, míg 1872-ben a munkáltatást újra szervezték. Eleinte nagy hajózó-csatornákat terveztek a márga szállítására és öntözésre, de csak a Sauldre-csatornát készítették el mintegy 45 km. hosszúságban; a többi vízi út helyett közutakat létesítettek. Ez utakon kivül a vízfolyások tisztogatásának költségeit is részben az állam viselte; társulatokat alakított e czélból és a társulatokat segélyezte. A folyók szabályozása a malmok rendezését is maga után vonta és 285 malom közül 1849—1869-ben 160 nyert rendezést. Ezenkívül ez idő alatt 41 új vízhasználati (legnagyobbrészt öntözésre szolgáló) engedélyt adtak ki s a talajcsövezés is 3000 h.-a terjedt. A márgázást az állam úgy segítette elö, hogy a Sauldre-csatorna kezdeténél mintegy 6 h. területet vásárolt a márga bányászata czéljából s az anyagot hajón szállíttatta a csatornán. Ezenkívül a vasúti szállítást is bevonta a czél elérésére s ezért Orleáns mellett vásárolt márgatelepeket. Ezenkivül igen nagy kiterjedésű mezei út épült a szállítás czéljaira. Az állam 1849-től 1869-ig 12,109.000 frankot fektetett be a Sologne megjavítására. Az elért siker meglepő volt. És bár nem lehet remélni, hogy a Sologne földje annyira megjavuljon, mint a körülötte levő jó földek, mégis sikerült kiváló mértékben termővé és hasznossá tenni. A mocsarak rétekké váltak ; a régi kimerült talajokat erdőkké változtatták, a pusztaságot mezőkké. 20 év alatt a föld hozama (s vele együtt az adó is) 68%-kal emelkedett. Az erdők kiterjedése 20 év alatt 32%-kal növekedett. Az 504.450 h. területből 434.700 h.-t márgáztak ; úgy hogy a Sologne gabonatermő földdé alakult. A tatárka jóformán megszűnt a lakosok tápláléka lenni ; a zabföldek néhol búzaföldekké alakultak s a Sologne gabonakiviteli helylyé vált. A vidék egészségesebb lett, a lakosság megszaporodott, a halandóság csökkent. Megszaporodtak az iskolák és az iskolába járók száma. Az államnak a Sologneban végzett munkálata igen jó pénzügyi müvelet is volt, mert a befektetett 12 millió frank direkt úton busás jövedelmet adott az államkincstárnak. 23. Szemle. (Chronique.) a) Vontatás a csatornákon. New-York állam 100.000 dollárt tűzött ki a legelőnyösebb gözvontató hajó föltalálójának. A díjat megosztották. Baxter nyerte el az elsőt; hajójával Buffaloból New-Yorkba (1440 km.) valamivel több, mint 15 nap alatt lehet eljutni ; a kilométrikus szénfogyasztás 4-25 kg. b) Cardiff (Anglia) kikötője. Cardiff a köszénbányák közelében fekszik s ezért igen nagy köszénrakodói vannak. 3 nagy köszénrakodó dockja 31 h. terjedelmű s tervben van egy negyedik, 20 h. nagyságú új dock építése. A kikötök hajójavítókkal, darákkal s mindenféle emelő és szállító gépekkel fölszereltek. A szenet buktató kocsikból mindjárt a hajókba lehet önteni. c) Világítótornyok és jelzők Angliában és az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok partjainak kiterjedése 16,000 km. Ebből 8000 km. az Atlanti, 2400 km. a Csöndes Óceánra, 4800 km. a nagy északi tavakra, 1000 km. a belső folyókra esik. Van 591 világítótornya, van 21 úszó világítója, 35 ködjelzöje, 363 nappali, jelzője és 2838 lábbogója. Angliának 242 világítótornya van.
