Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

72 19. Mészfoszfát-fekvőlielyek Lot és Tarn-et-Garonne départementekben. (Gisements des phosphate de chaux de départements du Lot et de Tar net-Garonne.) írta : Thurninger

. A mészfoszfát kitünö trágya s éppen ezért bányászatát kiváló mértékben és haszonnal űzik Lot és Tarn-et-Garonne départementekben, hol több ponton hatalmas rétegekben található. 20. Szemle. (Chronique.) Alapozáshoz használt öntöttvascsövek elrepedése. Az öntöttvashengerekben öntött beton-építményeknél gyakran előfordult az Egyesült Államokban, hogy nagy hideg alkalmával a vashenger a vas és beton egyenlőtlen összehúzódása következtében megrepedt. A bajon úgy lehet segíteni, hogy a vascsövet fabélléssel látjuk el. 21. A palánkfal elégtelenség-e a kimosható folyómederben épült alapok védelmére és földfúró alkalmazása a kimosás ntán elpusztult épitmények alapozásánál. (Inefficacité des enceintes de pieux et palplanches pour protéger les ouvrages en rivières fondés sur terrain affouillable, et emploi du trépan pour fondation sur pilotis des ouvrages détruits par affouillement.) írta : Rotival. A digoini hidat, mely az Arroux folyón vezet át, az 1866-iki árvíz feldöntötte. A pillérek alapját, mely czölöpökböl és palánkdeszkákból készült fal védelme alatt állott, az ár alámosta. Nemcsak itt, hanem más hidaknál is kimosta a palánkfalat a víz úgy, hogy a palánkfal nem tekinthető az alap biztos védelméül. Ezért, mikor újra akarták építeni a hidat, a homok- és kavicsréteg alatt elterülő] szilárd tufáig hatoltak le a czölöpökkel. Néhol a czölöpök leverését a bedűlt hídfal akadályozta s ezért e falat át kellett fúrni, hogy a czölöpök leverhetök legyenek. E czélra 0*35 cm. széles véső-alakú fúrót használtak, melynek súlya tartozékaival együtt 60—70 kg. volt. A fúró után a 0-30 m. átmérőjű czölöpök leverhetök voltak. Éppen így a Saint-Yan hídnál is a czölöpök leverését a hidfal törmelékein keresztül furt lyukakkal könnyítették meg. 22. Állami munkálatok eredménye a Sologneban. (Résultats dûs à l'intervention de l'état en faveur de la Sologne.) írta : Sainjon. A Sologne Loiret, Cher, Loire-et-Cher départementekben, a Loire balpartján (Orléanstól délre) 90 km. hosszú, 70 km. széles nagy terület, melynek talaja agyag és homok. A talaj igen sok helyen a legkötöttebb agyag, bár vannak tiszta homoktalajok is. A mész egészen hiányzik a Sologneból. Egyrészt a talaj rendkívül kötött volta, másrészt a mész teljes hiánya igen terméketlenné tették a területet. A számos mocsár és tó miatt egészségtelenné vált a vidék s a lázbetegségek majdnem állandóak voltak. A nép szegény lévén, a bajon nem tudott segíteni. Ezért az államnak kellett az ügyet kezébe vennie. Lecsapolás, talajcsövezés, a folyók medreinek tisztogatása volt az első teendő; de a terméketlenség megszüntetésére ez még nem volt elég; meg is kellett trágyázni a földet s e czélból márgát és