Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

69 hosszú és szélességű medencze. A medencze apró, pilléreken nyugvó boltozatokkal födött. A medencze a víz ki- és beömlése czéljából kamrákkal ellátott. A város napi vízszükséglete 700 m

s átlagosan, de 400 m

3-töl 1200 m

3-ig változik. A szivattyúk közül rendesen csak 1 működik s óránkint 72—87 m

3-t emel a rezervoárba. A vízvezeték csöveinek átmérője 0'3 és 0-042 m. között változik. Az utczai csövek öntöttvasból, a házakba szolgálók ólomból készültek. A mozgógátat az Allier folyón a hajózó-szolgálat létesítette, de tisztán közegészségi és szépészeti czélokból. E gát segítségével a vichyi új park előtt állandó víznivót lehet tartani, mely elfödi a partok lapos homokzátonyait, melyek nyáron büzhödö mocsarak voltak. A gátnak fix része 60 m. hosszú és a balparthoz csatlakozik ; a jobbpart íelé 180 m. hosszúságban mozgógát van. A fixgát betonból készült, mely kívülről kőburkolattal ellátott. A mozgógát Küszöbe 0-10 m.-re van a kisvíz alatt és hozzája 2*15 m. magas, lefektethető állványok csatlakoznak. A duzzasztást tűkkel idézik elő. Hogy a gátat kisvíz idején, mikor az Allier 7—8 m

3-t hoz csak mperczenkint, eshetöleg áthatlanná tegyék, a tűk fölé széles hézagfödö lapokat tettek, melyek igen jól zártak. Próbálták a kát.rányos vászont is alkalmazni, mely szintén jól töm, de kezelése nehézkes. A küszöbön fölgyülö hordalékot a gát fokozatos fölállításával apródonkint, a víz elevenerejével szokták eltávolítani. A hajózás czéljaira eleinte nem gondolva, ha nyáron egy-egy (mindig csak lefelé menő) hajó lebocsátásra jelentkezett, kénytelenek voltak a gátnak néhány tábláját lefektetni. Az ily leeresztések után kiürült a meder s a kavicszátonyok láthatók lettek. Ezért újabban a fixgátban hajóáteresztöt létesítettek. 11. Szemle. (Chronique.) A Szajna-medencze kisvizeinek előrejelzése. Belgrand és Lemoine a Szajna medenczéjének esözési és hidrológiai viszonyait gondosan tanulmányozva, kisütötték, hogy a kisvizeket igen nagy valószínűséggel előre lehet jelezni. Ha az évet május 1-töl október 31-ig terjedő meleg és nov. 1-töl április 30-ig terjedő hideg félévre osztjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a nyári esőknek a Szajna medenczéjében nincsen érezhető befolyása a vizek állására. A téli csapadék határozza tehát meg a nyári vízállások magasságát is. A téli csapadék igen nagy része tározódik a Szajnamedencze átbocsátó talajában. Ha tehát öszszel és télen kevés esik, akkor nyáron alacsonyak maradnak a vizek. Csak egyszer történt meg, 1866-ban, hogy a nyári (kivételes) esők árvizet okoztak. így 1874 októberére Belgrand és Lemoine igen kis vizeket jeleztek előre. II. FÉLÉV. 12. Leroyer tolóhídja a Saint-Malo és Saint-Servan közötti tengeri szorulatban. (Chariot établi par M. Leroyer, architecte, pour la traversée de la passe maritime entre SaintMalo et Saint-Servan.) Irta : Floucaud de Fourcroy. Saint-Malo és Saint-Servan belső kikötömedenczéje, melyet zárt kikötővé akarnak átalakítani, két zsilipen 5, áteresztön és egy 100 m. széles szabad nyíláson közlekedik a nyílt tengerrel. E szoros feneke 10"4 m.-re van a legnagyobb dagály szine alatt és több mint 3 m.-re a 0 viz fölött. Nagyvíznél mélyjáratú hajók is átmehetnek a szoroson, mig alacsony víznél szárazon lehet átjárni rajta. Nagyvíz-