Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

68 kezik oly czélból, hogy a gát alatt vízpárna létesüljön. Később nagy kőtömböket helyeztek a bukás alá. Az ürítő nyílásokat a baloldali ellenfalban helyezték el. Két 1*5 m. széles nyilás van itt, melyeket 1 m. vastag pillér választ el. E nyílásokat gerendákkal lehet elzárni, melyeket a fal és pillér vájatába vízszintesen helyeznek el. A víz­kivétel szintén baloldalon van és alagútszerüleg épült jó darabon. A vízkivétel felső nyílása négyszögletű és oly méretű, hogy rajta 5-184 m 3 víz átfolyhasson, midőn a víz a gátkoronáig emelkedik. A nyilás zsiliptáblával zárható. Ezenkívül van még fenékáteresztöje is a gátnak, mely tűkkel zárható el. A munkálathoz 1868-ban kezdtek hozzá. Építés közben nyílásokat kellett hagyni a Chéliff számára a falban, melyeket aztán később zárógátak segítségével építettek ki. A hirtelen jövő árvizek sokszor megzavarták a munkát és elvitték az újonnan rakott falazatot. Eleinte a gátprofil nem volt lépcsősnek tervezve, de munka közben az elevenerö megtörése czéljából változtattak a terven és a gát alsó olda­lát lépcsősen alakították ki, mint azt a föntebbi leírás adja. A gát alatt az árvizek után erös kimosások keletkeztek, melyeket ágyazati falazással és kőtömbökkel pótol­tak. Ez árvizek közül legnevezetesebb volt az 1872-iki, mely 3 m.-re emelkedett túl a gát tetején s körülbelül 1500 m 3.-t szállított mperczenkint. Az 1872-iki árvíz annyira megrongálta a gátat s oly tetemes javításokat kellett végrehajtani rajta, hogy teljes elkészülte csak 1872-re tehető. Az építkezésnél a legtöbb kárt az okozta, hogy a gáttest belsejében levő falazatot nem jóminöségü czementtel készítették s csak a külső részeket falazták Theil-mészszel. Az utóágyazat védelmére a gát alatt 50 m.-re, vele parallel alacsony keresztgátat készítettek, hogy a kellő vízpárna előálljon. Az ily vízpárna az oly nagy bukás és víztömeg esetén elkerülhetlenül szükséges. 10. Szépítő munkálatok Vicliyben. (Travaux d'embellissement de Vichy.) Irta : Badonlt de Lafosse. 1862-töl 1865-ig számos utat, az Allier mentén szép parkot, vízvezetéket és mozgógátat létesítettek a fürdőiről híres Vichyben. E munkálatok közül csakis a vízépítészettel kapcsolatosakat említjük föl. Az utczák rendezésével a csatornázást is szisztematizálták. A főcsatorna a mozgógát alá viszi vizét az Allier folyóba. A park az Allier mentén épített árvíztöltés védelme alatt létesült. Terjedelme 13 h. A parkba nyílt betoncsatornák öntözővizet vezetnek. Azonkívül vannak egy­szerű öntözöbajuszok is, melyek a vizet a gyepszönyegekre szétosztják. Az öntöző­vizet az Allier szolgáltatja, melyből gözszivattyúk emelik rezervoárba a vizet. A városnak vízzel való ellátására kút szolgál, melyet meghágható töltés mögött létesítettek az Allier mellett. A kút 3 m. átmérőjű, 2'8 m. vastag hengerelt vas­keszon, melynek nincs feneke s mely a legkisebb víz szívója alá van sülyesztve, a keszon oldalfala 1 cm. átmérőjű nyílásokkal telelyukgatott. E vaskamrába nyúlik be a szivattyú szívócsöve. A kúthoz az Allier vize falazott csatornán juthat és így a kút nemcsak talajvizet ad, hanem minden fiitráció nélkül szolgáltatja az Allier vizét is. A szívócső átmérője 30 cm. és hossza 74 m. E cső két gözszivattyúval kapcsolatos, az egyik gőzgép függőleges, másik vízszintes hengerü. A nyomócső 375 m. hosszú és víztartóhoz vezet, mely négyzet alapú, 4 m. magas és 27-52 m*

Next

/
Thumbnails
Contents