Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

63 A Grau-esatornán kivül másokat is tervezett és vitt ki Craponne. Nevezetes terve az a csatorna, melyet a Durance-ból Aix városához s innen a Berre-tóig akart vezetni főként hajózás czéljából. E csatornát csak jóval később, de nem a Craponne megállapította nyomon építették meg. Tervezett csatornát a Saône völgyéből a Loire völgyébe ; e csatorna, mely Canal du Centre nevet nyert, kivitel alá is került, de befejezése csak későbbre esik. Ugyancsak Craponne készítette az első tervet a Languedoc csatornára vonatkozólag; Toulouse és Béziers közt 1568-ban történtek e czélból a nivellálások. Craponne szárította ki a fréjusi mocsarat ; ö erősítette meg Nizzát; tervet készített az arlesi mocsarak lecsapolására, továbbá Citis, Pourra és Tarascon mocsarainak kiszárítására, valamint a Camargue öntözésére és kiszárítására. Craponne 1576 körül halt meg. A Craponne-csatornát a mester halála után nem használták elég jól ki ; csak csekély terjedelmű mély földet sankoltak föl vele és inkább csak öntözésre használták föl a vizet. Csak újabban merült föl a sankolás eszméje megint. Nadault de Buffon dolgozott ki erre vonatkozólag 1862-ben terveket, melyek szerint mperczenkint 80 m

3 vizet lehetne a Durance-ból kivenni. 5. Szemle. (Chronique.) a) A csatornavíz kérdése Francziaországban és külföldön. Irta : Alfréd DurandClaye. A szennyvizek tisztítására a mekánikai mód igen tökéletlen s ülepítés, fiitráció utján csak igen kétes értékű eredményhez jutunk. A kémiai eljárás határozott haladást jelent s így majdnem minden lebegő alkotórészt ki lehet csapni a vízből; de az oldott szerves anyagok még benne maradnak. Egyedül az öntöző-eljárás az, mely tökéletesen tisztít ; míg a szilárd részek a terrén fölszinén már visszamaradnak, addig az oldott részekkel terhelt szennyes víz a talaj ezer, meg ezer apró csatornáján és csövecskéjén leszivárog, oxidáció áll elő és a nitrogén tartalmú szerves anyagok nitrátok alakjában a talajhoz kötődnek. Párisban az öntözéssel való sikeres kezdeményezést az 1870-iki háború megakasztotta. Csak 1872-ben állították újra munkába a szennyes vizet emelő gépeket s mintegy 50 h. területet vettek öntözés alá. Majd a La Chapellekapunál a magas főgyűjtőből vettek ki öntöző-vizet minden gép nélkül és Clichyben állítottak föl új gépeket a vízemelésre. 1874-ben naponként 35—40,000 m

3-t használtak e czélra, vagyis átlag Páris lakossága Ve részének (303,000 léleknek) megfelelő csatornavizet használtak föl öntözésre. Az öntözésre berendezett terület kiterjedése 143 h. ; de eddig csak 88 h.-t fogtak öntözés alá. Főként a főzelékfélék díszlenek jól. Átlag 1 h. 1500—3000 frank bruttójövedelmet ad, de vannak gonddal, kertészekkel müveit területek, melyeknek h.-ja 4000—7000 frank bruttóbevételt ad. 4 h.-on borsmentát termesztenek, melyet egy gyár dolgoz föl. Angolországban a csatornavízzel való öntözés nem nagyon kiterjedt ; sem London, sem Glasgow (pedig mindkettőben óriási tervek készültek e czélra), nem használja szennyes vizeit a mezőgazdaság czéljaira. Csak kisebb városok veszik némi kezelés alá a csatornavizeket. 54 angol város filtrációt használ ; homokon, szénen, száraz agyagon stb. keresztül szűrik a vizet, de kevés eredménynyel. 27 angol város kémiai kicsapást használ ; 3 egyszerű ülepítést; a kémiai szer rendesen a mész. 44 angol városban mezőgazdaságilag használják a csatornavizet összesen 45.61 lia. terjedelmű földön. Más országokban a csatornavíz kérdése jóformán csak a kísérletezés stádiumában van.