Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

53 fix czölöpök helyett mozgó tárgyat tettek ki az áradat hatásának. E czélra fűzfakosarak szolgáltak. E kosarak 60 cm. magasak és 50 cm. átmérőjűek voltak. 60—80 kg. nehéz kövekhez kötötték őket, a köveket pedig a fenékre sülyesztették. így kihorgonyzott kosársort nyertek. A kosarak apály idején zátonyra ültek; dagály idején úszó helyzetbe jöttek. A hullámok forgatták és csapkodták e kosarakat s körülöttük ennek folytán forgatagok és mély kimosások keletkeztek. A kövek pedig azon módon sülyedtek lejjebb a homokban, amint a zátony mélyedt. Ily módon sikerült a kikötő bejáratát a behomokolástól megőrizni. 15. Szemle. (Chronique.) Graëff könyve к A víz mozgásáról a víztartókban, változó táplálás mellett». Valamely víztartó víztömegének változását a hozzáfolyó és belőle elfolyó víz mennyiségének változása fejezi ki. На V a víztartó térfogata, q a hozzáfolyó vízmennyiség másodperczenkint, © pedig a belőle kifolyó vízé, akkor dV=q dt — © dt. Ha x a vízmagasság a rezervoárban, és Z a rezervoár felszíne, akkor Zdx — qdt — <p dt hol <p is íc-nek a funkciója. E differenciális egyenlet csak akkor integrálható, ha q állandó és ekkor is csak bizonyos különleges esetekben. Mikor az egyenlet föloldható, Graëff ilyen alakú kifejezéseket nyer: A=f (x), mely az idö és vízmagasság összefüggését fejezi ki. E kifejezést a kővetkező esetekre fejti ki : Egy fenékáteresztö, vagy felszíni átbukás esetére ; két különböző nívóban egybehelyezett kifolyás esetére ; egy zsilipen és egy bukón való elfolyás esetére. Midőn q nem állandó, akkor három tömeggörbét szerkeszt a víztömegváltozások meghatározására: egyet a befolyó, egyet a tározódó s egyet a kifolyó víz mennyiségére nézve a vízmagasságok viszonya szerint. E három görbével föloldja a rezervoároknál előforduló vízmennyiségi változások összes kérdéseit. Képleteit és okoskodásait 5 rezervoárra alkalmazza. II. FÉLÉV. 16. Az 1868—70-ben épült vichy-i hid. (Pont construit à Vichy en 1868—70.) Irta : Radaidt de Lafosse. A vichy-i hid az Allier folyón vezet keresztül. Alapozása vaskeszonnal, különleges körülmények között történt. A híd 6 drb 37 m. hosszú nyílással ellátott. Mind a pillérek, mind a hídfők keszonnal alapozottak. E keszonoknak két főrésze van : az alsó munkakamra és a felső vasköpenyeg. A munkakamra 7 mm. vastag vaslemezekből készült; tetejét vasgerendák tartják s oldalát belső konzolok merevítik.. A felső vasköpenyeg arra szolgál, hogy a fris falazatot megvédje a talajjal való közvetetlen érintkezéstől a sülyedés alkalmával. E vasköpenyeg 4 mm. vastag lemezvasból készült. A munkakamra tetejéből két, 0-84 m. átmérőjű vaskémény emelkedik föl. A kesszon hossza alul 10-4, szélessége 3'96 m. A talaj a fenéken homok-kavics, lejebb tömöttebb kavics, mely két réteg vízhatlan márgán nyugszik. A márga a kisvíz alatt 4—5 m.-re található. A márgarétegre kellett alapozni. A keszonok számára erős állványzatot készítettek, melyhez lánczok segélyével voltak felfüggesztve. A keszon sülyesztése igen szépen és egyenletesen sikerült. Eleinte nyilt kotrót használtak a fenéktalaj eltávolításához s csak mikor a keszon