Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

6 ß és Ve-dal egyenlő. Bazin formulája szerint A = vagy A = x(l-|-kx), vagyis kéttagú kifejezés által állítható elö. Ha most rajzban tüntetjük ki a háromféle képletet, akkor látható, hogy az egytagú kifejezések mily eltérőek a Bazin-féle kéttagú RI b kifejezéstől. A második Gauckler-féle képletből következik, hogy — = ; e formula lényeges eltérést matat az elsőtől, mert itt a sebesség nem \ RI-vel arányos, mint azt a hidraulika tanítja. E képlet, melyre nézve b-t Gauckler különböző esetekben meghatározta, igen elégtelen eredményeket ad. Ha elhagyjuk a Humphreys és Abbot bonyolódott képletéből a két kevésbbé fontos tagot, úgy a következő képletet nyerjük: U = a j/R vagyis A = b j/T E képlet a nagyesésü mesterséges csatornákra alkalmazhatatlan, mert az A változását egyértelműnek mondja az I változásával és az R változásától függetlenné teszi s e két körülmény a kísérleti eredményekkel ellenkezik. Hägen több kísérlet eredményét a legkisebb négyzetek elméletével összefoglalva a következő képlethez jutott : Ü = 2'425 YR-K

I? honnan A =bf/T Ez utóbbi képlet, bár az előbbihez hasonlít, még pontatlanabb az előbbinél. Prony kéttagú formulája, mely sokáig tartotta magát, kővetkező : RI = a U -f- b U

2, vagy I b Ü Prony az a és b koefficienseket állandóknak vette egy bizonyos méretű és érdességü mederre nézve, de a kísérletek azt mutatták, hogy az eséssel is változnak. Ha a csatorna kicsiny, akkor az a = o-nak vehető s akkor A = —, vagy RI = b U, hol azonban b ugyanazon csatornánál is az eséssel változó. Darcy előbb a csőben folyó vízre, később a nyílt csatornában mozgóra a 0 3 következő formulát állította föl RI = (a U

2, vagy A = эс 4- hol a és ß az esésR R töl függenek ugyan, de kevéssé változnak vele. Mindazonáltal sima falú mücsatornákban, az esésnek igen lényeges befolyása van a koefficiensekre s ezért Darcy ß következő alakot adott képletének A = a -f- r úgy, hogy ez а legáltalánosabb és elfogadható alakja a sebességi koefficiensnek. E képletben, mint látható, az A értéke ellenkező értelemben változik, mint az I és merőben ellentmond a Humphreys—Abbotféle formulának. Humphreys és Abbot a következő bonyolódott képletet állították föl : u = [V°'

0081 b + /

6

8'

7 R1 — 0-09/b]

2 E képlet a kis értékű 0'0081 b elhagyásával egyszerűsíthető és b értéket a következő képlet fejezi ki : 0-284 ъ=/ — |/R +0-457 Az előbbi képletben szereplő Rí nem a közönséges hidraulikus sugár, hanem a keresztmetszet területe elosztva a vízszin szélességével megnagyobbított vizes kerülettel úgy, hogy R

x körülbelül R-nek a fele, pontosabban R

1 = 0'52R. Ha e képletet kissé átalakítjuk s a kevéssé lényeges faktorokat belőle kihagyjuk, akkor a