Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

7 föntebb ismertetett egyszerű képletet nyerjük, mely csatornákra nem alkalmas. Éppen így hibás eredményeket ad a természetes vízfolyásokra is, ha a keresztmetszet kicsiny, mert e képlet szerint az A értéke főként csak az esés és nem a hidraulikus sugár szerint változik, még pedig az eséssel egyértelmüleg. Csupán kis esésű nagy folyókra ad kielégítő eredményt. Kutter és Ganguillet svájczi mérnökök, miután az amerikai formulákat meg nem felelöknek ismerték föl,aDarcy—Bazin-féle A= a(l -(- -) nyomán fölállították a kővetkezőt : /Ä = a (1 + JL) Ilm hol —

= а -f- - + é

s K = U(a-J- —), mely kifejezésekben а, 1, m, állandó és n a meder érdessége szerint változó úgy, hogy a sebességre a következő egyenletet nyerték : 23

+ 0-00155 I ]/R E komplikált képletnek

^— kifejezése azonban igen egyszerűen nyerhető az átaluk megszerkesztett ábra segítségével. Kutter és Ganguilletпек e képlettel az volt a czéljuk, hogy olyan formulát állítsanak föl, melyben az A koefficiens az eséssel egyértelmüleg, vagy ellenkező értelemben változzék, mint az R egy bizonyos adott határon kívül, vagy belül van. Ugyanis Humphreys és Abbot szerint az A együtt nő az I-vel (a nagy folyókon tett kísérletek szerint), Darcy—

Bazin szerint pedig az A akkor nö, ha I kisebbedik (a kis csatornákon tett kísérletek szerint). R-nek ez az értéke, melynél a képlet szerint az A és I viszonya megváltozik, az egység. így tehát Kutter—Ganguillet képlete a Humphreys—

Abbot és Darcy—Bazinféle kísérleti eredményeket egyesíti. Általában azt mondhatjuk, hogy az egytagú formulák (köztük a Humphreys— Abbot-é is) nem alkalmazhatók. A kéttagúak közül a Darcy—Bazin-féle egyszerű és csatornákra jobban megfelel, mint a Kutter—Ganguillet-é. Nagy vízfolyásokra azonban, hol R nagy, a Kutter— Ganguillet-képlet megfelelőbb, vagy legalább is az amerikai, mississippi-i méréseknek inkább megfelelő eredményt ad. A Kutter—Ganguillet képletben némi ellenmondás van, mert az A koefficiensnek kétféle értelmű változása az eséssel nem magyarázható. 2. Szemle. (Chronique.) Páris csatornái az ostrom alatt. Páris körülzárolása idejében, írja Alfred DurandClay, különleges intézkedések váltak szükségessé a csatornavizek eltávolítására nézve. Három dolog játszott e kérdésnél szerepet: az ürülék, a csatorna!é és a házi szemét. Rendesen az árnyékszékeket tonnával, vagy szivattyúval úritették és az ürüléket a vilettei dépotoirba vitték, honnan a Rondy erdő nagy ürülék-lerakójába nyomták ,s itt aztán poudretté dolgozták, vagy egyébként trágyának használták. A csatornavizek a. Szajnába ömlöttek Clichy és Saint Denis méllett. A házi szemetet esténkint a gyalogjáró, elé rakták s miután 9000 rongyszedö kiválasztotta belőle a