Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.417 a betonzsákból készült zárógátat fölépítették, a középső üregnek betonozásához fogtak. A betonhoz homokkal kevert apró szemcséjű kavicsot használtak ; 1 kg. ily kavicsra 500 kg. portlandczementet adtak. Ez a beton kitünö, tömött volt, mig a tört kövei készült beton, melyet sulykolni kellett, nem adott jó betont. Az alapozás 3 nyarat vett igénybe. Összesen 195 m

3 betont tettek az alapba s m

3-e 84-6 frkba került. Magát a tornyot szárazban készítették ugyanoly összetételű betonból, mint az alapot. 8 szögletü csonka piramis alakjában készült a torony, melynek alsó átmérője 5 in., magassága 9 m. az alap fölött, melynek kottája 1'6 m. ; felső átmérője 4'1 m. A tornyot szétszedhető ládában öntötték. A torony 119 m

3-nyi anyagát 1894-ben készítették el, 1 m

3 94'30 frankba került. Azért volt drágább a torony, mint az alap, mert a tornyot dagálykor nem falazhatták s mindegyre félbe kellett szakítani a munkát. A torony tetejére 1895-ben világító jelzőt helyeznek. Az összes költségek 33,000 frkra rúgnak. A torony már erös viharokat is kiállott. 1896. I. FÉLÉV. 1. Szemle. (Chronique.) A Clichy-avenue új gyűjtőcsatornája. A párisi csatornarendszer kibövitö munkálatai most vannak folyamatban. Az új Clichy-gyüjtö 6 m. szélességű, két bankettel ellátott, középső künetje 4 m. széles és 2 m. mély ; a boltozat csúcspontja 3 m.-re van a padkák fölött. A csatorna Párison kivüli részét most építik. A csatorna magasan fekszik úgy, hogy a boltozat fölött csak kisebb földréteg van, hosszú darabon csak 0'6 m. Mindazonáltal a munkálatokat alagútszerüleg készitik, hogy a közlekedést ne akaszszák meg. Az alagútat védöpaizs elörehajtásával készítik, melyet hidraulikus emelőcsavarokkal tolnak előre. Ha a paizs 1 m.-t haladt előre, háta mögött elhelyezik a duczolásokat és a boltozatot elkészítik. 2. Quimper város vízbeszerzése. (Captages d'eau de Quimper.) Irta: A. Considère. A 17,500 lakójú Quimpernek 1894-ig nagyon elégtelen és rossz minőségű ivóvize volt. Némely források szolgáltattak mintegy 2 1.-t fejenkint és naponkint a városnak. Az első gondolat a vízbeszerzés dolgában az volt, hogy a forrásokat mind összefoglalják és ezt a vizet vezetik a városba; de ez a mód hosszú csatornák létesítését tette volna szükségessé. Ezért helyette mesterséges források nyitását határozták el. A környék gránit-talajú, mely a hegyoldalakon sziklák alakjában tör elő. A völgyben 0'4—0-8 m. vastag vízhatlan televény, alatta átbocsátó kavics, homokrakomány következett 2—5 m. vastagságban, mely alatt ismét átbocsátó gránitmáladékot, kvarczot, csillámot és földpátot találtak; a gránitszikla mintegy 3—7 m. mélységben volt föltalálható. Már most az eleven sziklába, a völgy hossza irányába -csatornát terveztek, melyet czementmalterbe helyezett kőlapokkal födtek be. Vízügyi Közlemények XX. 27