Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

41 szolgált, a középső szabadon nyúlt föl és benne nória mozgott a homok fölkotrása czéljából. A St. Maurice hídnál, mely a Rhöneon vezet át, szintén pneumatikus alapozást használtak. Itt a munkakamrának csak egy kürtője, de két (egy nagyobb és egy kisebb) légzsilipje volt. 4. Mozgógátakkal létesített folytonos hajózás :i Szajnán és Yonn< on Paris és Auxerre közt, hol azelőtt az Yonne zsilipvizeivel időszakos hajózás volt. (Substitution сГ uns navigation continue, a 1 aide des barrages mobiles, à la navigation intermittente produite par les éclusées de l'Yonne sur la Seine et sur l'Yonne, entre Paris et Auxerre.)írta: Cambuzat. A Havre-on, Rouen-on, Párison át Lyonba és Marseille-be vezető nagy hajóút melynek részei a Szajna, Yonne, a Bourgogne-csatorna, a Saóne és Rhône, 1871, szeptemberig igen tökéletlen eszköze volt a forgalomnak, mert Páristól Laroche-ig, hol a Bourgogne-csatorna az Yonne-ból kiágazik, mintegy 190 km. hosszúságban márcziustól novemberig csak idöszakonkint volt hajózható. Csakis akkor mehettek hajók e 8 hónap alatt, mikor a Yonne zsilipvizeit megeresztették, vagyis hetenkint 2 szer. Ekkor is a hajózó mélység (>75 és l'l m.-ig volt változó úgy, hogy a hajók csak teherkönnyítés mellett közlekedhettek. Hogy a hajózást folytonossá tegyék, 17 mozgógátat létesítettek az Yonne-on, két oldalvezetéket az Yonne mellett és 12 mozgógátat a Szajnán. A hajózó mélység minimumát 1'6 m.-re emelték. Az Yonne a Morván hegységben ered s forrásától torkolatáig 293.280 m. hosszú. Három szakasza van. A felső, 97.974 m. hosszú szakaszon faúsztatás van. A második szakasz 75.720 m. hosszú és már tutajozható ; rajta 23 zsilipes gát van, melyek a vizet tározzák s melyek megeresztésével a tutajokat a zsilipvízzel együtt le lehet bocsátani. A harmadik rész Auxerre és Montereau közt 119.586 m. hosszú és hajózható ; ez alsó rész ismét két szakaszra oszlik : a Montereau és Laroche közti rész, melyet a torkolat és a Bourgogne-csatorna kiszakadása határol s hol újabban a mozgógátak létesültek, és a Laroche és Auxerre közötti felsőbb rész, mely utóbbi városnál a felső Loire felé vezető Nivernais-csatorna ágazik ki az Yonne-ból. Laroche és Montereau közt a mederszélesség 80—ICO m., az esés 0*000349, a kisvízi hozomány 17 m

3, a nagy vízi hozomány 700—llOu m

3. A zsilipvíz megeresztésénél régen ügyelni kellett, hogy a hullám lehetőleg jól kihasználható legyen s ezért az egymásután kővetkező zsilipeket, valamint a Cure és Armançon mellékfolyók zsilipjeit oly módon kellett megnyitni, hogy a hullám kellő magasságot és tartamot érjen el. A hullám használhatósága 4 órára terjedt. A zsilipek lezárásakor aztán egyszerre vízhiány támadt a folyóban úgy, hogy még a legkisebb bárka sem közlekedhetett ilyenkor. A zsilipvízzel először a hajók indulnak el s csak azután a tutajok. Sokszor megesik, hogy a zsilipvíz farkával menő tutajok a zátonyokon ülve maradnak. A tutajok Armes-ból Páris-ba (295 km.) jó zsilipvizekkel 8—9 nap alatt érnek le; de megtörténik, hogy 15—20 napig is eltart az út kedvezőtlen körülmények közt. A hajózás megjavítására már 1846-ban gondoltak és elhatározták a Settons-gát fölépítését, mely 1858-tól kezdve működik és 23 millió m

3 ürforgatával az Yonne zsilipvizeinek táplálására kitűnőnek bizonyult. Azonkívül az 1846-iki törvény az Yonne-on 6 új kamra-zsilipes gátat létesített és 5 régi gáthoz kamra-zsilipeket csatolt, hogy az alsó Yonne-on is megjavítsa a hajózás helyzetét.