Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

42 De még ez sem volt elég arra, hogy a hajózás folytonossága biztosítva legyen. Az 1861-iki törvény az Yonne-on Г6 m. hajózó-mélységet szab meg s ugyanez évben megállapítják a kamra-zsilipek méretét úgy, hogy a szélesség 10'5 m., hasznosítható hosszúsága 96 m. legyen. Ez alapon Laroche és Montereau között létesült : 17 mozgógát, melyek közül 15 kamra-zsilippel ellátolt; két oldalkitérö Joigny-nél és Courlon-nál; a vontató utak megjavítása; kotrás s egyéb apróbb munkálat. A gátak közül csak azoknak nincs kamra-zsilipjük, melyek oldalcsatornába terelik a hajózást Joigny-nél és Courlon-nál. Ugyanis e két helyen az Yonne igen erös és a hajózásra veszedelmes kanyarulatokat tesz ; ezért Joigny-nél átmetszés segítségével 6127 m. hosszú folyást 3574 m.-re, Courlon-nál 8398 m. hosszú folyást 4134 m.-re rövidítettek meg. Minden átmetszés elején örkapú van, mely az árvíznek belejutását meggátolja; akimenetnél pedig kamra-zsilipek vannak. A kitérők fenékszélessége 16 m., az oldallejtök 2: 3-hoz hajlottak ; a vízmélység 1 '8 m., a víz nívójában kövezett bankett van, mely a hullámzás okozta kimosásnak gátul szolgál. A vontatóút szélessége 4—8 m. közt változó ; átlag 6 m. Az Yonne vizének e gátakkal való fölemelése ellen több fölszólalás történt a parti birtokosok részéről, kiknek földjeit a szivárgóvíz ellepte és inüvelhetetlenné tette. Azonban megfelelő árokhálózat létesítése a földet megjavította s a földuzzasztott víz az öntözést is könnyűvé tette. Még alig, hogy a Laroche és Montereau közötti gátak elkészültek, már is újabb határozattal az Yonne felsőbb, Auxerre és Laroche közötti részének megjavítását is elrendelték 1868-ban. Itt is 16 m. vízmélységet szabtak meg s e czélra készült; 8 mozgógát, melyek közül 7 zsilippel ellátott ; egy oldalkitérö Gurgy-nál ; a vontatóút megjavítása; kotrás és apróbb munkálatok. Három régi mozgógát Poirée-féle állványos szerkezetű, a 22 új gát táblás szerkezetű. A 22 új gát tulajdonkepeni mozgó része Chanoine-féle táblákkal ellátott; a táblák szélessége 1.25, s köztük 005 m.-es hézagok vannak. A gátak duzzasztó magassága 121—2'50 m. közt változó; az oldalcsatornák zsilipjeinél az esés 2'5—3'88 m. Eleinte a gátak kezelésében sok nehézség és alkalmatlanság állott elő ; minden kis árhullám (pedig a felső Yonne-ról kettő jött hetenkint) kilendítette az álló táblákat s bár ezek önműködő szerkezetűek voltak, mégis csak akkor állottak vissza, ha a felső bögében 1 m.-t apadt a víz. Ezért az árhullámok megérkezte előtt előre fölnyitották a táblákat s jóformán éjjel-nappal folytonos volt a felügyelet. Mégis megtörtént, hogy egy 20 cm. magas, váratlan árhullám az összes gátak tábláit fölbillentette. E hiányon úgy segítettek, hogy a táblák elé kezelöhidat készítettek. E kezelőhíd olyanforma állványokon állott, mint a Poirée-féle keretek. A kezelöhídról aztán az állványok fölállítása, lefektetése stb. könnyen volt megejthető. Ezenkívül minden gátőrt harangjel figyelmeztet a felső vízszin változásáról; e harangjelzö úszóval és telegráfos vezetékkel ellátott s önműködőlég tesz szolgálatot. Auxerre és Montereau közt 25 gát van, de a zsilipek száma 26, mert a Gurgy melletti oldalvezetésben 2 kamrazsilip létesült. Az Yonne gátjai, zsilipjei s tartozékai összesen 18,152.038-46 frankba kerültek. A Szajnának az Yonne torkolatától Párisig terjedő szakaszát szintén meg kellett javítani. A Szajna Marcilly-töl, hol az Aube torkolata van, kezd hajózhatóvá válni. Marcilly és Páris közt 187 km. a hosszúság és ezt a szakaszt Felső-Szajnának