Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.355 szerkezeten vonul át, mely az úszó anyagokat fogja föl s csak ezután jut a tulajdonképpeni tisztító-medenezékbe. E medenczékböl aztán alkalmas magasságban elhelyezett bukón át a víz a Majnába ömlik. Mielőtt azonban ez az átömlés megtörténnék, a szennyes víz a lassú mozgás folytán'igen megtisztul. A víz sebessége a medenczékben 5 mm. mperczenkint a beömlésnél és 3 mm. a kiömlésnél. Hogy a víz megtisztulása gyorsabban és alaposabban történjék, a medenczékbe alumínium-szulfát és mészoldatot öntenek. A szennyesvíz m

3-ének tisztítása l

1/* pfennigbe kerül; fejenkint és évenkint 1 márkába, beleszámítva az első befektetés ainortizáczióját is. Az 1888-ban Frankfürban ülésezett higiénikus kongresszus azonban e tisztító eljárást nem mondotta kielégítőnek s azonkívül drágállotta is. De, mint némely esetekben elkerülhetlen, kevésbbé rossz módszer, nem hibáztatható teljesen. A vízvezeték és csatornázás rendszeres kiépítése óriási hatással volt Frankfurt egészségi viszonyaira. A tifuszbetegség 1870-ig 100,000 еглЬзгЬо! 71-et pusztított el, 1877—1883-ban pedig átlag csak 16-ot. í). Németország- és Csehország neliány kikötője. (Rapport de mission sur quelques ports de navigation intérieure de l'Allemagne et de la Bohème.) írta : Monet. Németországban a hajózás leginkább a Rajnán és mellékfolyóin fejlődött ki s ezért itt találjuk a legjobb és legmodernebb kikötőket. Westfáliában Euhrort a. legfontosabb kikötője a Rajnának. Főként nagy itt a szénforgalom a Ruhr-medencze köszénbányáinak közelsége miatt. A kikötöt 1715-ben kezdték létesíteni, de csak 1820-tól kezdve bővítették fokozatosan, a szénforgalom megnagyobbodása szerint. Jelenlegaz építés alatt levő munkálatok betudásával 5 kikötő-medenczéje van Ruhrortnak, több, mint 51 h. terjedelemben; ezenkívül a Ruhr alsó része még 12 h.-nyi menedék-kikötőt nyújt. A medenczék összes hosszúsága közel 10 km. A rakodópartok, árútárak terjedelme 72 h. A vízmélység a medenczékben 2 5 —3 5 m. közt változik a Rajna vízállásai szerint. A vasutvonalak hossza, mely a medenczéket, rakodókat összekapcsolja, mintegy 4-0 km. A kikötő főként kiviteli, amennyiben 1887-ben 2.217,315 t. kivitellel szemben csak 305,380 t. behozatal volt. A többi rajnai kikötőknél inkább a behozatal van túlsúlyban. Mainz a Majna és Rajna összefolyásánál fekszik. 1850 elölt forgalma csekély volt. De ez időtől kezdve szabályozták a Rajnát, kikötömedenczéket létesítettek s a vasuUk kiterjesztésével a hajózó forgalom is föllendült. A medenczék terjedelme 69\52 h., a rakodópartoké 56-5 h. A partok hosszúsága 16,200 m., melyből 7500 m. a Rajna, 8700 m. a medenczék mentén van. A kikötömunkálatok összes költsége 9-5 millió frkra rúg. A inainzi kikötő kiegészítéséül szolgál a gustavsburgi kikötő, melynek 6-8 h. a terjedelme 1892 m. hosszú rakodóparttal. A Majna jobbpartján a Kastel-kikötő egészíti ki Mainz kikötőjét. 1886-ban Mainznak a forgalma a következő volt: érkezett 1.092.721-8 t., elment 235,363-7 t., összes forgalom 1.328,085-5 t. Legfontosabb kikötője a vám-medencze, melynek dokkjai, árútárai, csarnokai mind modern berendezésnek. Majnai Frankfurt vízi forgalmára kiváló hatással volt a Majnának csatornázása Mainz és Frankfurt közt. A Frankfurt- alatti utolsó mozgógát 2-7 m. magas 23*