Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.354 A csatornázás rendszere 1-sö és 2-odrendii gyűjtőkből áll. Az elsörendüek a nivógörbéket, a másodrendűek a legnagyobb esések irányát követik. A Majna mindkét partján két zónára oszlik a rendszer: felső és alsó zónára. A felső zóna csatornája a-{-100 m.-nél magasabb területről, mely legalább -j-3 m.-rel magasabb a Majna árvízénél, szedi össze a vizet. E magas gvüjtö egyenes árapasztó-csatornákat küld a Majnába. Az alacsony zónák főcsatornáit 4500 m.-re a város alá hosszabbították meg s a jobbparti gyűjtő még árapasztókat küld a Kettenhof és Damus patakokba is, melyek lejebb szakadván a Majnába, minden fennakadás nélkül elvezethetik a vizet. Kisvíz idején pedig a patakok vize a főgyűjtők tisztogatására szolgál. A csatornák 4-5 — 5 m. mélyen, kivételesen 25 m. és 10 ni. mélységben is vannak az út alatt. A legnagyobb csatornamagasság 2'10 m.; a legkisebb csatorna 030 m. átmérőjű csö. A csatornák profilja általában tojás-alakú. A csatornaméretek megállapításához rendes vízszállítmányul 150 1. vettek fejenkint; záporesőkből eredő legnagyobb vízre pedig 12 -30 1.-t vettek ha-kint és mperczenkint a lakosság sűrűsége, az esés és a talaj természete szerint. Tisztítás czéljából a csatorna kulmináló pontjainál öblitö-medenczéket készítettek, melyeknek víztartalmát hirtelen megeresztve erős folyást létesíthettek a csatornában. A medenczékben a közeli patakok vízét tározták. Ezenkívül a csatornákban duzzasztó kapuk és tiltok is vannak, melyek mögött a vizet föl lehet gyűjteni, s aztán hirtelen megengedéssel gyors folyást létesíteni. Minden 180—200 m.-re a főgyűjtőbe lejárók és betekintők vezetnek. Rendes időben a felső főgyűjtők alkalmas helyen kiválasztott po.ltokon az alsó főgyűjtőkbe öntik vizüket, mely aztán a tisztító telepre-jut. Árvízkor azonban a két fögyüjtő-rendszer teljesen izolált. A felső gyűjtök külön, az alsók pedig szintén külön ömlenek a Majnába. Esőkor pedig mindkét gyűjtő-rendszer külön árapasztókon vezeti a vizet a folyóba. A ventilláczióról nyílások és kürtök gondoskodnak. Az utczai beömlök iszapfogóval és hidraulikus elzáróval ellátottak. Az árnyékszékekböl az ürülék közvetlenül a csatornákba jut hidraulikus elzáró' készüléken át. A csatornázás első állapotában közvetlenül öntötte a szennyes vizeket a Majnába. A szennyes víz, a csatorna nagy esésénél fogva rövid ideig tartózkodott a csatornában s a szilárdabb ürülék és papírdarabok ez idö alatt nem mállottak szét s így a Majnában több kin.-re a csatornatorok alatt fölismerhetök voltak a fekáiiák.. Számos panasz merült föl e miatt a Frankfurt alatti partlakók részéről úgy, hogy a város kénytelen volt csatornavizeit Lindley tanácsára mekánikai és a szükséghez, mérten vegyi úton tisztítani. Az első gondolat az öntözés útján való talajszürés volt a helyzet megjavítására, de az öntözésre alkalmas hely hiánya s a telkek drágasága miatt e gondolat megvalósításáról lemondottak. A tisztító-telep a Majna balpartján a város alatt 4'5 km.-re van. A jobbparti gyűjtő vizei szifon segítségével jutnak át a Majna alatt a balpartra. Ez a szifon két 750 mm. átmérőjű hengerelt vascső; A tisztitó-telep két csoportban elhelyezett 6 dekantáló medenczéböl áll.. A medenczék rendes napi szolgálatban 20,000, kivételesen esőkor 40,000 ni

3 szennyes vizet tisztítanak. A telephez vezető gyűjtök különben árapasztóval ellátottak, hogy a túlbö vízmennyiséget közvetlenül a Majnába öntsék. A gyűjtök először az iszapmedenczébe viszik vizüket, hol a nehéz anyagoktól megtisztulnak. Majd a víz rácsos.