Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

35* E két csatorna összesen 1100 km. hosszú hajóút, melyből 550 km. valódi csatorna vagy csatornázott folyó, a többi pedig tó és szabályozott vízfolyás. E hajóút legnagyobb részén csak 40-20 m. hosszú, 4"6 m. széles, 1'25 m. mélyjáratú hajók közlekedhetnek ; az elbai nagy, 62-5 m. hosszú, 8 m. széles, 1*75 m. mélységű hajók csak az alsó Havelen, a Plane-csatornán, a felső Havelnek Pinnowig terjedő részén és a Spreen Berlinig közlekedhetnek. Hogy legalább a középméretű (52'5 m. hosszúság, 7 m. szélesség, 1'75 m. mélység) elbai hajók is átjuthassanak az Oderába, tervezték az Odera—Spree-csatornát. Ennek a csatornának összes hosszúsága 88 km. A csatorna osztóbögéjének vízszine 13-28 m.-re van az Odera kisvízszine fölött és 8'95 m.-re a Spree vize fölött. A csatorna feneke 14 m. széles, víznivója 23-2 m., vízmélysége 20 m. Zsilipéinek méreteit úgy állapították meg, hogy a középméretű elbai hajók közlekedhessenek rajta. A csatornát talajvízzel táplálják ; ez a talajvíz átszivárog a csatornába : de ezenkívül még a Schlaube vízfolyás is, mely az osztóbögébe szakad, erre a czélra szolgál. Ha ez is elégtelen lenne, úgy Neuhausnál szivattyúkat állítanak föl a Spree vízének a csatornába emelése c-zéljából. A csatorna befejezéséig 5.000,000 m

3 földet fognak mozgósítani. A költségeket 15.750.000 frankra irányozták elö s teljesen az állam fedezi. A csatornamunkálatok folyamatban vannak. (». Az Elba árvizeinek előrejelzése Csehországban. (Note sur l'annonce des crues de l'Elbe en Bohème ) írta : Hultz. A Felső Elba vízgyűjtője majdnem egész Csehországot magában foglalja. Л hajózás egész a Moldava torkolatáig, Melnikig fölmegy, de csak Aussigtöl lefelé van fontossága. Szászország határáig az évi forgalom a 2 millió tonnát fölülmúlja. De a hajóút sok kívánni valót hagy hátra. A folyó nincs csatornázva. Aussig és Drezda közt 110 km. hosszúságban az esés még igen nagy, a folyás sebes és itt gyors árvizek jelentkeznek. Ezért az árvizek előrejelzése kiváló fontosságú. A problémát Harlacher és Richter oldották meg s eljárásuk a víztömegek egybevetésén alapúi. Aussig fölött három nagy medenczéje van az Elbának: a Moldava, a Kis Elba és az Eger medenczéje. A Moldaván Prágában, az Egeren Launban, a Kis Elbán Brandeisban állítottak föl oly mérczéket, melyek a vízállásokat naponkint közlik az érdekeltekkel. Harlacher ezután Aussig alatt Tesc-hennél tömegmérések alapján megállapította az Elba vízállásaival korrespondeáló víztömegek görbéjét. Majd a Kis Elba, Eger és Moldavára nézve is megállapította a tömeggörbéket. Ezután Harlacher és Richter egybevetések útján arra a tapasztalatra jöttek, hogy permanens állapot esetén, lia a Moldava, Kis Elba és Eger víztömegeinek összegét megnövelik 10%-kal, úgy a Nagy Elba víztömegét nyerik meg Tetschennél. E megnövelést azért kell megtenni, mert a három nagy folyó egyesülése alatt még apróbb vízfolyások szakadnak az Elbába. Már most, lia a 3 összefolyó víznek vízállását ismerjük, nem kell egyebet tennünk, mint a tömeggörbék segítségével a megfelelő víztömegeket kikeresnünk, összegelnünk s 10°/o-kal megnövelnünk, hogy a tescheni bekövetkező víztömeget, illetőleg a tescheni tömeggörbe segítségével a megfelelő vízállást megnyerjük, llyformán az árvizek kulminácziója Teschenre