Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
.350 4. A folyók csatornázása Németországban. (Notice sur les travaux de canalisation des rivières en Allemagne.) írta : Boulé. Északi Németország folyói kiválólag alkalmasak a hajózásra. A Rajna, Ems, Weser, Elba, Odera, Visztula és Nyémen majdnem párvonalasan, délkeletről északnyugatra folynak s közvetítik a forgalmat az ország belsejéből a csekély esésű nagy síkság és a tengeri kikötök felé. E folyók igen nagy távolságra hajózhatók s alsó, csekély esésű szakaszukat a. tenger nagy messzeségre befolyásolja. Az Elbán 662 km.-re (Drezdánál), a Rajnán 621 km.-re, az Oderánál 52 í- km-re, a Wesernél 399 km.-re a torkolattól találjuk meg a vízszínének 100 m.-res tengerszín fölötti magasságát. A csekély esés Németországon a vitorlás hajózást honosította meg a folyókon. A német folyók azonban még tetemes szabályozásra szorulnak. Partjaik biztosítása, kanyargásaik rektifikácziója, szélességük megszorítása az első teendők itt. Másrészt a folyók nincsenek csatornákkal összekötve s ebben a tekintetben a tervek most készülnek. Míg Francziaországban 774.3 km. hajózható folyóhosszűságon kivíil 4756 km. a csatorna, addig Németországban 8000 km. hajózható folyamhosszra csak 1000 km. csatorna esik. A tervezett új csatornák a következők : a Rajnából a Meuse-be, Emsbe. Weserbe és Elbába vezetők ; a Felső Rajnán Strassbnrg és Mannheim közt ; a Spree-böl az Oderába (kivitel alatt) ; az Elbából a Spreebe ; az Északi tengerből a Balti tengerbe (kivitel alatt) ; a Felső Odera csatornázása Goseltöl Neisse-ig (kivitel alatt) ; az Elbából a Traveba ; az Elbából a Dunába ; az Oderából a Dunába vezető csatornák. Francziaországban az a czél, hogy a hajózást egyenlő dimenziójú csatornákkal tegyék lehetővé, hogy mindenféle hajó bármely belföldi víziúton közlekedhessék. A hajók mérete természetesen a meglevő csatornák nagyrészének méreteihez kell, hogy alkalmazkodjék. A törekvés, az olcsó szállítás érdekében oda irányul, hogy minél nagyobb terhelésű hajók közlekedjenek. Az kevésbbé fontos, hogy a nagyobb méret a mélység, hosszúság, vagy szélesség növekedésére esik-e ? Németországban ezért a mélység növelésére nem fordítanak nagy gondat. A zsilipek hosszát (57*5 m.-re), szélességét azonban nagyra (7 m.-re) veszik s ezért megtörténik, hogy a 2—2-5 m. mély járatú hajók kisvíz idején redukált terheléssel közlekednek. A folyókat Németországban nem csatornázzák, hanem bennük szabályozás útján törekednek a kivánt mélységet elérni ; ez utóbbi mód olcsóbb, de nem olyan biztos. Francziaországban csak 38-5 m. a zsilipek hossza és 5 2 m. a szélessége, de a 20 m.-es mélység mindenütt és mindenkor föltalálható. Arra nézve különben, hogy csatornázással, vagy egyszerű szabályozással érjük-e el a folyóban a kellő hajózó mélységet, mindig a folyó természete az irányadó. Ha a folyó vízhozománya kisvízkor is bőséges, az esése szabályos, úgy egyszerű töltésezéssel és sarkantyúzással a medert olcsón és jól megjavíthatjuk ; de csekély vízhozomány esetén csak a csatornázással érhetünk el biztos mélységet. Legtöbb esetben a folyószabályozás előmunkálata a csatornázásnak, mert a partok biztosítása csatornázott folyónál is szükséges.
