Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.349 aztán úgy állapították meg, hogy a hajón levő észlelő szeksztáns segítségével bemetszette álláspontját 3 háromszögelési ponthoz. Erös szélben nem dolgoztak, mert ekkor mind a mélységmérés, mind az orientálás nehéz volt. Az összes ily módon fölvett pontok száma a tavon 11,000 volt, vagyis km

2-onkint 20. E felvételek alapján kitűnt, hogy a tó hosszúsága tengelyében mérve 72 km. s legnagyobb szélessége 13'8 km. A tó maga két részre különül: 1. a nagy tó Yvoire és Villeneuve közt s a kis tó Villeneuve és Genf közt. A nagy tó tölcsér, melynek legnagyobb mélysége 310 m. A tölcsér feneke 46 km

2 területben majdnem horizontális s a mélység-változás e helyen alig 5 m. A keleti részen a partok meredekek; a Chillon-kastély mellett 56° a rézsűt hajlása. A felvételek érdekes jelenséget derítettek ki a Rhône felső torkolata közelében. A Rhone medre ugyanis folytatást nyer a tóban mintegy 9 km. hosszúságban a parttól. Ezt a medret mélyedés és a két oldalon töltésszerü emelkedések jelzik. Ez a meder a Rhône alluviumjából létesült; a Rhône vize ugyanis iszappal terhelt lévén, nehezebb a tiszta tó vizénél s ezért vize és hordaléka mélyen a tóvízszin alatt mozog s szűk határok közt rakódik le. Míg a tengerbe ömlő folyóknál a híg torkolati iszap könnyebb a nehéz sós víznél s ezért az iszapos folyóvíz fönnlebeg a tenger szinén s lerakodása nem ilyen szabályos A Rhône után a tóba szakadó legjelentékenyebb víz a torrens jellegű Dranse, mely kavicskúpjával valóságos deltát alkot a torkolatánál. A kis tó hosszúkás alakú s nem magas fenékhátak 4 medenczére osztják. Legjelentékenyebb a Nernier fenékhát, mely a nagy tótól választja el a kis tót, s mely Forel szerint régi jégár morénája. 3. Az Annecy tó szondázása. (Note sur les sondages du lac d'Annecy.) írták : A. Delebecque és L. Legay. Ez a tó, mely Szavojában az Alpok alján, magas hegyek közt fekszik, jóval* kisebb a Genfi tónál. Fölvétele 1890-ben hasonló módon történt, mint a Genfi tóé. Szélessége maximumban 3500 m. s így a szeksztáhssal való bemérést csak ritkán alkalmazták. A beszondázott pontok száma 3339 úgy, hogy km

2-kint 123 pont jut. A tó víztükre 27 km

2. Két medenczére oszlik; az északi 10 km. hosszú, 3'5 km. széles s mélysége 64'7in. ; a déli 4 km. hosszú, 1"5 km. széles és mélysége 55'2 m. A két medenczét 49'3 m. mélységben fekvő fenékhát különíti el. Ez a fenékhát a tó partján a balényuló Duingt begykönyökben leli folytatását, de a fenékhát kissé eltolódott a hegyhez képest, mi nem ritka eset a tavaknál. A tó feneke nagy darabon majdnem horizontális ; az északi medenczében 280, a déliben 270 h. területen a fenékmélység 5 rn.-nél kisebb változású. A tó partján számos torrens-delta található. A fenéken néhány kimagasló hát régi jégármoréna maradványa. Annecy-tól 800 m.-re, a parttól 200 m. távolságban a fenéken mély tölcsér található. Alakja ellipszis, melynek tengelyei 200—250 m. nagyságúak. Mélysége 80'6 m.. feneke szikla. Keletkezését nem tudják magyarázni s még csak találgatni sem lehet, hogy a fenékiszap mért nem borította be úgy, mint a tó iöbb részét.