Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.345 Az árvíz okozta károk egyik legnagyobbika Szeged pusztulása volt 1879-ben. Ekkor márcz. 5-én Percsora alatt a töltés kiszakadt s a víz több közbenesö töltés elpusztításával 1 1—12-ikén éjjel az Alföldi Vasút töltéséhez ért, mely utolsó védelmi vonala volt a városnak. De e védővonalat nem tudták megtartani s a város víz alá került. E nagy, 75 ezer lakójú város elpusztult, de újjáépítése és biztosítása igen szépen sikerült. A Tisza árvizei ellen nemcsak a folyammenti, az árvíz fölé 15 m. magasságra érő töltések, hanem még külön körtöltés is védi. Szabályozták a folyó medrét a városban. Uj közúti hidat létesítettek s a várost egészen újra, körutak és sugárutak rendszere szerint építették ki. A munkálatok mintegy 20 millió frankba kerültek s Szeged azóta két, az 1879-ikinél 40 cm.-rel magasabb árvizet sikerrel állott ki. 16. Spanyolország- kikötői. (Les ports d'Espagne.) írta: Eyriaud des Vergues. Szerző folytatja tanulmányát, melyet az 1890. évi Annales első félévi folyamában megkezdett és sorra veszi minden nevezetesebb spanyol kikötö igen terjedelmes ismertetését. Barcelona (Földközi Tenger) a legnagyobb forgalmú és legjelentékenyebb kikötö. Forgalma 1886-ban az Pl millió tonnát meghaladta. A kikötőt két móló alkotja; a kikötö mélységeit az elhomokolás ellen kotrással tartják fönn. Terjedelme 118 ha, de újabban a kikötőt belső mólókkal részekre osztják s e munkálatok kivitel alatt vannak. Tarragone (Földközi Tenger) 10-edik helyen álló kikötö, melynek forgalma 1886-ban a 196 ezer tonnát haladta meg. Valencia (Földközi Tenger) Spanyolország 2-ik kikötője s forgalma 1886-ban félmillió tonna volt. Alicante (Földközi Tenger) a 3-ik kikötö, 1886-ban 316 ezer tonna forgalma volt. Cartagéna (Földközi Tenger) 1867-ig csak katonai kikötö volt; azóta kereskedelmi fontossága is van; 11. rangú. Forgalma 1886-ban 5K9.018 tonna volt. Malaga (Földközi Tenger) a 6-ik helyet foglalja el. 1886-ban 242 ezer tonna forgalom volt. Cadix (Atlanti Oezeán) az 5-ik helyet foglalja el; forgalma 1886-ban 707 ezer tonna volt. Szevilla (Atlanti Öczeán) kikötője és a Gvadalkvivir 9-ik helyen áll. 1886-iki forgalma 273,225 t. rúgott. A Gvadalkvivir torkolati részét összeszorítás, átmetszések és kotrás útján szabályozták úgy, hogy benne és Szevilla kikötőjében 5—8 m. kisvíz alatti mélységet tudtak elérni. 5—5 5 m. járatú hajók tudnak ennélfogva Szevilláig följutni. A folyó szabályozására nagyszabású tervek készültek, melyeket azonban nem vittek ki részint a költségek miatt, részint azért, mert az átmetszések kifejlődéséhez fűzött remények nem teljesültek. Hnelva (Atlanti Óczeán) bár másodrendű kikötö a 8-ik helyet foglalja el. 1886. évi forgalma 908,152 tonna volt. Gijon (Biskayai Öböl) a 17-ik helyet foglalja el a közérdekű kikötök közt. Forgalma 1886-ban 221,789 t. volt. Santander (Biskayai Öböl) a 7-ik helyen áll ; forgalma 1886-ban 347,4-82 t. volt. Bilbao (Biskayai Öböl) 4-ik helyen áll ; forgalma 1886-ban 4 millió t. volt, leginkább vasérczben.