Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

3Í6 San-Sebastian (Biskayai Öböl) a 18-ik helyen áll ; 1886. évi forgalma 28,584 tonna volt. Pasages (Biskayai Öböl) 12-ik helyen áll, 177,892 tonna forgalommal. Mindezekről a kikötőkről Eyriand des Vergnes részletes leírást és rajzokat ad, ismerteti a kikötödíjakat. építésök és fenntartásuk módját s a kikötői adminisztratív szolgálatot. Mindezek a kikötök berendezésükre és fölszerelésükre nézve sok kívánni valót hagynak hátra. 1891. I. FÉLÉV. 1. A párisi vízvezeték megjavítására 1880-tól 1889-ig készült vízemelőgépek és rezervoárok. (Xotice sur les travaux de construction d'usines élévatoires et de réservoirs exécutés de 18S0 à 1889 pour améliorer l'alimentation d'eau à Paris.) Írta: Beckmann. Páris vízvezetéke kettős: az egyik az utczai öntöző, ipari stb. vizeket szolgáltatja. másik az ivóvizet. A házi .szükséglet vizét a Dhuis és Vanne tiszta, üde forrásvizei szolgáltatják, melyeket zártvezetéken, födött rezervoárokba visznek s melyek csak a házi csapokon jutnak a szabadba. Az utczai víz egy részét a Szajnából és Marne-ból veszik ki; ipari czélokra ez a víz eléggé tiszta, de nyáron meleg, télen hideg, néha zavaros. Ilyen vizet hoz a nyílt Ourc-q-csatorna is, mely liajóútul is szolgál, s ezenkívül még néhány régi csatorna és az artézi kutak meleg vize szolgál erre a czélra. Belgrand halálakor 1878-ban 397,000 m

3 vize volt naponkint Párisnak ügy, hogy a 2 millió lakosra fejenkint 198 liter jutott. Az utczai vízből a régi vezetékek és artézi kutak 9300 m

3-t, az Ourcq-csatorna 105,000 m

3-t, a szajnai emelőgépek 88,000. a Marne emelőgépjei 68,000 m

3 szolgáltattak ; míg a házi szükséglet vizeit a Dhuis 22,000 m

3, a saint-mauri talajcsövezés 5000 m

3, a Vanne 100,000 ni

3 mennyiségben szolgáltatta. 12 vízenielötelep, összesen 2.130 lóerővel állott a vízvezeték czéljaira; ezek közül 6 gözgéptelep a Szajnán volt elhelyezve; 1 hidraulikus és gözgéptelep a Marne-on, 2 tisztán vízgép a Marne-on és 3 hidraulikus vízemelö a Vanne-on. A városba vezetett víz 13 rezervoárban tározódott, melyek összes űrtartalma 434,000 m

3 volt. Ezenkívül 3 vízenielötelep arra szolgált, hogy a vízvezeték vizét a város magasabb részei számára újra fölebb emelje. Azonban a víz csakhamar elégtelenné vált Párisban s ezért Alphand tanácsára 1879-ben elhatározták, hogy napi 150,000 m

3-rel bővítik a vízhozományt oly módon, hogy 20,000 m

3-t a Cochepies-forrásbkból, 130,000 m

3-t pedig a Szajnából gőzgépek segítségével adnak hozzá. A terv következő volt: liárom vízenielötelep létesítése a Szajna mellett, kibővítése a szajnai vizek rezervoárjainak s elkészítése ' a Cochepies-források vezetékének. Az előirányzott költségek 12*5 millió frkra rúgtak. A kivitelnél azonban a beszerzendő vízmennyiséget jóval emelték, a tervezett rezervoárokból pedig elhagytak. Az 1889 decz. 31-én üzembe jött munkálatokkal