Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

lődot.t le, de a torkolati bejáró elégtelen mélységű volt. Ezért az 1884-iki császári rendelet egy új, kellő mélységű kikötő létesítését és a Kalmiu folyó mellett menedékkikötö létesítését rendelte el, hova tél idején, midőn a tenger befagy, a hajók befuthatnak; a munkálatokra 11.250,000 frkot irányoztak elö. A mélykikötöt a várostól nyugatra létesítették, hol a part aránylag meredekebb s a mélység nagyobb volt. Terjedelme 136 ha. és két összehajló móló fogja körül. A nyugati móló 1608-15 m., a keleti 494-16 m. hosszú, de kelet felöl a móló folytatásaként még egy 1405-8 m. hosszú hullámtörőt létesítettek. Ily formán a kikötőnek két bejárója van; a keleti bejáró 63-9 m. széles, 3'5 m. mély; a föbejáró 127-8 m. széles és 4'27 m. mély. Erre a mélységre akarják az egész kikötőt kimélyíteni. A kikötö parti részén 969-15 m. hosszú rakodófalat építettek. A mólók építése német tipus szerint történt. Alsó vázát faszekrények alkotják, melyeket kövei töltöttek m3g, ,felsö része pedig gránitfalazat. A faszekrényeket két sor czölöpfalból, koszorúgerendákból és keresztkötökböl álló szerkezet alkotja. A felső rész falazatához csak a kőrakás megülepedése után fogtak. A mólók folyómétere 1725 frankba került. A partfal a libaui (Balti tenger) kikötö partfala szerint készült. Az alap itt-is faszekrényekből készült, melynek alsó része köhányás, felső része beton. Ez alapra aztán falazat jön, mely a partfal felső részéül szolgál. A partfal fmétere 1050 frkba került. A Kalmiu melletti menedékkikötö 234-3 m. hosszú és 85*2 m. széles medencze, mely hajójavítóval fölszerelt. Novorosziszk kikötője csak partfal, melyet móló véd a lapos part felöl. Mind a partfal, mind a móló mesterséges betontömbökből létesült. A kikötö jelentőségét főként a petroleumkivitel teszi fontossá. A parti áramlat délről észak felé viszi a kavicsot, melyet a hullámok a partból törnek ki. A kikötö partfala 1156-59 m. hosszú, a mólóé 852 m. s a vízmélység a kikötőben 6*32 m. A móló tulajdonképpen 3 részben készült ; legalul köhányás van ; erre a szabályos sorokban elhelyezett betontömbök következtek s legfelül a víz nívója fölött aztán falazatot raktak. A kikötö építésére, mely folyamatban van, 8'9 millió frankot irányoztak elö. 13. A hidraulikus malterekről. (Recherches expérimentales sur les mortiers hydrauliques.) írta : Paul Alexandre. A kísérletek, melyeket Alexandre a hidraulikus maiterekre vonatkozólag tett. a szilárdságukra, likacsosságukra, átbocsátó képességükre és a tengervízzel szemben tanúsított magatartásukra terjednek ki. A czementek, melyeket a kísérletekhez használt, megfeleltek a szabványoknak ; szakító szilárdságuk 1 hónap elteltével 20—27-8 kg., egy év elteltével 31-4—42-3 kg. volt. Súlyuk M35—M95 kg. l.-kint tömés nélkül. Cm

2-kint 5000 szemű szitán átszitálva 28—34% anyag maradt vissza; abszolút, fajsúlyuk 3'03 volt. Éppen így a használt hidraulikus meszek is első minőségűek voltak. A homok tengerhomok volt Dieppe mellől, mely 8Г06°/„ kovaanyagot és 9'2 meszet tartalmazott. A homokot szitálás útján 5 kategóriába választotta a szemcsék nagysága szerint úgy, hogy a legdurvább kategória a decziméterenkint 25—45 szemű, a legfinomabb a decziméterenkint 175—280 szemű szitákkal való szitálással különült el. Az első kategória szemcséi átlag 244 mm., a 2-dik Г48 mm., a 3-iké 0-73 mm. (normális homok), a 4-iké 0 46 mm., az 5-iké 0-33 mm. voltak. A legtöbb üreget tartalmazta a 3. számúnormális homok literje: 51*3°/o-ot ; míg a legnagyobb és