Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.337 vízszin változhatik s e két ponthoz villamos érintkezőket lehet alkalmazni. Mihelyt a kérdéses vízállás előáll, a villamos áramlat záródik és a csengő megszólal. A föllalaló készülékét később tökéletesítette oly módon, hogy a két kék és piros festékes kar mozgását csavarhengerre vitte át, mely irókészüléket mozgatott széles, órával hajtott papirlap előtt. A két kar ellenkező irányban mozgatta a csavarhengert s az irón ennek megfelelöleg jegyezte a kellően beosztott papírra a vízállások grafikonját. 11. Az Estoura-bevág'ás biztosító munkálatai a Marvejols—Neussargues vasút-vonalon. (Note sur les travaux de consolidation de la tranchée de l'Estoura sur le chemin de fer do Marvejols à Neussargues.) Irta : Lamothe. A Marvejols—

Neussarges vasútvonal legnagyobb részt gránit- és gnájsz-talajon vezet át, de a Crucize völgyben csúszós hegyoldalra talált, mely sok bajt okozott. Itt а vasút mély bevágásban és alagútban halad. A bevágásban megcsúszott talaj felszíne 19,000 m

2 volt s vastagsága 12 m. Attól tartottak, hogy a szúszás a hegy gerinczéig föl fog terjedni. Már a bevágás létesítésekor a megcsúszott talaj lábánál forrás mutatkozott, mely a csúszás után is ott maradt s ezért a lejtő biztosítását kellett eszközölni. A forrás helyén galériát toltak előre, hogy a vizes réteget föltárják s ez kellőleg sikerült is. Aztán 5 drb, sarkantyúszeríí szárazkö-szivárgót mélyesztettek be a hegyoldalba ; e sarkantyúk 2 m. szélesek voltak s a leghosszabb mintegy 60 m.-nyi volt. Végül még egy szárító-galériát vezettek be a hegyoldalba. Az összegyűlt vizet föld alatti vezetéken a bevágott hegyoldal kiilsö felére s onnan a közeli vízfolyásba vezették. A mukálatok minden tekintetben sikeresek voltak. 12. Mariupol és Novorosziszk kikötők. (Note sur les ports de Mariupol et Novorossisk.) írta : Herrmann. Mariupol kikötö az Azovi tenger, Novorosziszk a Fekete tenger partján fekszik. Mariapolnál a tenger partja homokos s a kikötőt összehajló mólók alkotják. Ezek a mólók legnagyobb részben faalkotmányok, mivel fúró-kagylóktól e helyütt tartani nein lehet, mert a víz alig sós. Az Azovi tenger vize ugyanis a beleszakadó folyók miatt állandó áramlásban van a Fekete tenger felé a Jeni-Kaié szoroson át. Mariupol az Azovi tenger északi partján a Taganrog öböl szélén van. Az északkeleti gyakori szelek a tenger vizét is ily irányú áramlásban tartják. És bár a szelek erősek, az aránylag kisterjedelmű tengeren alig vannak ЗЮ m.-nél nagyobb hullámok. Érdekes jelenség, hogy öszszel és télen a tenger nívója alacsonyabb, tavaszszal és nyáron magasabb a középnivónál. Mariupolnál -f-0'61 és —0'86 m. közt, Taganrognál —j— 1*42 és —193 m., a Don torkolatánál —1*83 és —076 m. közt változik a nivó. Ez a nivóváltozás igen károsan befolyásolja a hajózást, mert a tenger mélysége nem nagy (a legnagyobb mélység 13 m. s a Jeni-Kale szorosban csak kotrással tervezik a 6 71 m. mélység fönntartását) főként a homokos partok mentén. Eddig a hajózás Mariupolban a Kis Kalmiu folyó torkolatánál bonyoVízügyi Közlemények XX. 22