Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
.336 mezteti a gátőrt, hogy a gátnál kezelés válik szükségessé, mert a vízszínben változás állott elö. Részei: az úszó, mely a folyóval közlekedő kútban mozog; az áttevő készülék, mely az úszó mozgását elektromos úton viszi tovább ; az írókészülék, mely e mozgást fölveszi és följegyzi ; végül a jelző csengőmely az úszó mozgására megszólal és a gátőrt figyelmezteti. Az úszó 0'3 m. átmérőjű üres, vízhatlanul zárt czinkhenger, mely öntöttvas esőben mozog. Az öntött vascső sziik nyíláson közlekedik a lolyóval, melynek állandóbb vízszínváltozásait a csőben levő víz fölveszi, de a hullámzás csak csekély játékot gyakorol reá. Az úszó fémszállal (dróttal) kapcsolatos, mely összeköti az áttevő készülékkel. Ez utóbbi 0318 átmérőjű csiga, melynek kerülete sűrű, finom csavarhornyolattal ellátott. Minden teljes csavarmenet éppen l-0 m. hosszú. Az úszó drótja körülcsavarodik a csigán, és másik vége a csigához szilárdan megerősített. Ha az úszó lejebb száll, elfordítja bizonyos irányban a csigát ; ha pedig az úszó emelkedik, a csigát egy rúgó ellenkező irányban forgatja. Ily módon az úszó függőleges mozgása forduló mozgássá változik. A csigához két fémkorong van erősítve, melyek között elektromos szigetelő (ebonit) korong van. Minden fémkorongnak 10—10 foga van oly módon elhelyezve, hogy egyiknek a foga, a másiknak a fogközét éppen felezi. A csiga 1-szeri fordulása 1 m. vízszinváltozásnak felelvén meg, egy fognyi változás 0-1 m. változást jelöl s a két korong fogai közt levő köz 0-05 m. változásnak felel meg. A kerekek fogai érintkezésbe jönnek egy villamos tapintókészülékkel úgy, hogy pl. ha az úszó lefelé mozog, akkor minden 01)5 cm.-nyi változásnak egy-egy villamos zárás felel meg, mely két drót segítségével • áramot vezet egy irókészülékliez. A villamos érintkezés után hirtelen szakítás áll be az áramlásban úgy, hogy minden fog érintkezése csak egy pillanatnyi áramzárást okoz. Azért volt szükséges a fogakat két kerék között megosztani, hogy az úszó csövében beálló 0'05 m.-nél kisebb színváltozások ne okozzanak villamos zárást. Ugyanis amidőn a tapintó az egyik kerék fogával érintkezik, hirtelen átlöködik a másik kerék két foga közé pontosan a középre s így csak 04)5 m.-nek megfelelő mozgásnál jön létre újabb érintkezés. Mindaddig, míg az úszó egyirányban mozog s a fogaskerekek váltakozva érintkeznek a tapintóval, ugyanazon két dróton egyenlő irányú áramlat megy át. Ha az úszó mozgása ellenkező irányú, úgy a készülék olyan berendezésű, hogy a fogak érintkezésekor más két drót veszi föl az áramot s vezeti az irókészüiékhez. Az irókészülék két karral ellátott kettős Morse-féle gép. Az egyik kar az egyik pár, a másik kar a másik pár dróttal vezetett villámos áramlat révén jön mozgásba. Az egyik kar piros, a másik kék tintával jegyző tollat hord s mozgásukat egy-ugyanazon papírszalagra piros, illetőleg kék ponttal jegyzik. Ha az úszó lefelé mozog, akkor a kék pontok jegyződnek, ha fölfelé, úgy piros pontok. A papírszalagot óramű mozgatja s alkalmas rovátékos nyomások az időt is jelzik a papiron. Ha most ismerjük a készülék megindításakor a vízállást, úgy a kék és piros pontok számlálásával mindig megállapíthatjuk a vízállást. A kerek métereknél az irókészülék kék és vörös pontot egyszerre csinál egymás mellé és így ez a körülmény a számolást egyszerűsíti. A vízállás-jelzö egyébiránt villamos harangjelzövel is ellátott. Az úszó drótjával kapcsolatos csiga mozgása kerékre vivődik át, mely csak ívdarabot ír le, míg a csiga egyszer körülfordul. Ez ívdarabon meg lehet jelölni két pontot, mely közt a
