Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.333 Rendesen az oldalszivárgás melleit szifonszerü átszürödés is szokott lenni, ha a kút vagy üreg feneke nem ér le a vízhatlan rétegig (mikor csupán oklalszúrödés van), hanem fölötte marad s ekkor alulról szifonszerüleg is föltódul a víz. A kutakban rendesen ilyen az eset. Ha valamely folyó mellett vízszintes kutat nyitunk, ekkor a vízmennyiséget a vízszintes galéria folyóméterére a q = p^(F+f--C) képlet fejezi ki, hol G a külső vízmagasság a kút-vizszin fölött, F az átbocsátó réteg vastagsága, f a külső víz szine a kút fenekétől, L a külső víz távolsága a kút szélétől, p együttható. E képlet helyességét a Lyon melleti Grand-Camp-on tett kísérletek is igazolták. Itt a p együttható értéke 0*0019 volt. Ezenkívül számos más példán is bizonyítják a szerzők képleteik helyességét. 4. A ezementekre vonatkozólag tett kísérletek a Calaisi szoros tengeri szolgálatának vegyműlielyeben. (Note sur diverses expériences concernant les ciments faites au libératoire du service maritime du Pas-de-Calais.) írta : R. Feret, A franezia közmunka-szolgálatban használt czementek állandó vizsgálat és kísérletezés tárgyai. Ezért az állam a Calaisi tengeri szolgálat keretében a czementek vizsgálatára műhelyt rendezett be. A czement összetétele. A portlandczement 20% agyag és 80% szénsavas mész keverékéből készül, melyet majdnem olvadás kezdetéig hevítve égetnek. Néhány % különbség a keverékben már igen lényegesen megváltoztatja a keverék tulajdonságát, de az égetés fokának és módjának változtatásával a különböző összetételű czementek is közel ugyanolyan tulajdonságúvá tehetők, valamint, ugyanolyan összetételű keverékek az égetés szerint különböző sajátságokat nyerhetnek. Szükséges továbbá a két anyagnak igen benső keveréke. Nagy baj volna, ha pl. a czementben mészrögök maradnának, melyek a falazatban mint oltott mészrészek szerepelnének. Az égetésnél a ködarabok nem egyformán égnek át s ezért a jó czementhez ki kell válogatni a majdnem olvadásig hevült fekete színű, homogén köveket, a szemcséket finomra kell őrölni és átszitálni. A szemcsék finomsága szerint és az égetés szerint változik a czement fajsúlya. Azonkívül még a levegőn való állás szerint is, mert vizet és szénsavat vesz magába. Szerző táblázatban közli az egyes czementfajok kötésének időtartamát és a különböző czement- és czementmalter-fajok birósságát bizonyos idejű kötés után. A szerző abban a véleményben van, hogy a közmunkáknál használatos czement előállítását az állam legczélszerűbben a gyárakban ellenőriztetheti. Vizsgálat tárgya kell, hogy legyen a czement mikroszkopikus összetétele is. Polarizáló mikroszkóp alatt vizsgálva a czementkövet, találunk benne színtelen kristályokat, melyek a legnagyobb részt foglalják el es e kristályok között sárgavörös, vagy barnás-zöld anyagot. A kristályok szilíciumból és mészből állanak, a nem kristályos részt, mész, vas, alumínium-szilikát képezi. A kristályos rész a czement fő kötöszere. Ezenkívül azonban más ható anyagok is vannak a czementben. Az őrlés. Az őrlés finomságát szitálással ellenőrizhetjük. A szita megszabás szerint cm

2-onkint 5000 szemű. Minél finomabb a czement, annál hatékonyabb.