Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.334 A nagyobb szemek, melyek a szitán visszamaradnak, vízzel keverve nem kötnek s e jelenséget több kísérlet igazolta. A czement megtartása fölhasználás előtt. Nedves levegőn a czement súlya megnövekedik és elveszti hatékonyságát- Papírral bélelt hordókban a czement igen jól megmarad, míg zsákokban könnyebben szenved változást. A czement különben annál lassabban köt, minél régibb. A jó czementnél megkívánjuk, hogy lassan kössön s ezért bizonyos ideig levegőn keli hagyni. De az időtartam, ameddig a czement szabad levegőn hagyandó, az egyes fajok szerint igen változó és csak kísérletek útján állapítható meg. Hogy a friss czement azonnal alkalmazható legyen, rendesen egyes anyagokat hozzá szoktak keverni. Ilyen anyag a gipsz. De a szerző kísérletei kimutatták, hogy a kénsavas mésznek a czementhez keverése nagyban megrontja a minőségét s tengervizi építkezésekre alkalmatlanná teszi. Az ily kevert czement repedéseket, cserepezödést mutat s a víz behatolásának utat nyit. 5. A Joigny-hítl alapozásának kijavítása víz alatti falazással és czementzsákok segítség-évei. (Note sur la restauration des fondations du pont de Joigny au moyen de maçonnerie exécutée dans l'eau et de sacs de mortier de ciment.) írta : Rossignol. A Joigny-híd, mely az Yonne-on vezet át, még a XVIII. században épült. Es bár a felső szerkezetén többször javítottak, pillérei változatlanul maradtak. Ezek a pillérek idők folyamán rongálásokat szenvedtek s az alapozásban mély kimosások keletkeztek úgy, hogy 1886-ban az alapozás megvizsgálására kiküldött búvárok jelentései és fölvételei alapján kijavításukat határozták el. A hídoszlopok czölöprácson épültek. A czölöpöket mintegy 2 m. vastag réteg beton vette kör ül, mely fölé a czölöprács padozata volt helyezve. A vízfolyás és a benne mozgó kavicsok kimarták a beton és czölöprács felső részét a pillérek egyik oldalán úgy, hogy a falazat egy része nem volt már alátámasztva. Ezt az elmosott alaprészt betonnal kellett pótolni. De Mas indítványára az aláfalazást búvárokkal végezték oly módon, hogy a kijavításokra kerülő helyeket palánkfallal vették körül, hogy a hídoszlopnál a vízfolyás megcsöndesedjék s aztán a híd alól a kimosás törmelékeit a búvárok eltávolították. Ezután a bellebb esö, kevéssé hozzáférhető helyeken czementmalterrel telt zsákokat dugtak alá a búvárok, gondosan ügyelve, hogy szorosan egymáshoz tapadva kitöltsék a kiüregelt helyeket. A külsőbb részeket pedig falazták a víz alatt. A maltert zárt edényekben sülyesztették le s a búvárok óvatosan kiöntvén tartalmukat, a köveket reáhelyezték. Ily módon sikerült az egész falazást elvégezniök. Az aláfalazás m

3-e 95 frkba került; a czementzsákok m

3-e pedig 135 frkba. Az ily pótalapozó mód csak ott használható elönynyel, hol csak kistömegű falazásról van szó. 6. Szemle. (Chronique.) Az építőanyagok tűznyelő képessége. Dm

3-kint a következő vízmennyiséget képesek magukba venni az egyes építőanyagok: Gipsz, égetett, porrátört és tömbökbe sajtolt___ 400—425 gr. Mozaik, hidr. mészmalterböl és kövekből ... 280 « Czement és czementlap ... — ... 80—200 «