Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.332 Amsterdam nemcsak nyugat felé, hanem dél felé is összeköttetésben van a tengerrel a Merwéde (a Rajna torkolati ága) útján. Azonban ez az út nem nagyon jól felel meg a hajózás czéljainak. A Merwéde felé vezető csatorna 82 km. hosszú. A rajta közlekedő hajók csak 2'1 m. mélységüek és 7\5 m. szélesek. A csatornán 6 zsilip van. E csatorna elégtelen mérete miatt elhatározták, hogy megjavítják s az új tervezet a csatorna hosszát 72 km.-re szabta meg. A bögék száma 3. A vízmélység sehol sem száll 3'J m. alá; a zsilipkamrák hossza 120 m., szélességük 24—25 m. A költségeket 33'6 millió frkra irányozták elő. Az egész müvet az állam készíti. 3. A szivárgásról. (Mémoire sur la filtration.) írták : Clcwenad és Bussy. Lyon városa vízvezetékének megjavítására terveket dolgoztatott ki. E tervezet kapcsán kísérleteket Lettek a szivárgásra vonatkozólag. A víz mozgása a csövekben Prony szerint RI — a u -)- b u

2. Ha a sebesség nagyon kicsiny (mint a beszürödésnél van), úgy u

2 elhanyagolható s ekkor RI = a u. A nyíláson keresztülfolyó vízmennyiség q —

S pi, hol S a nyílás szelvénye, p anyagi (

o \ értéke — J és i az esés, vagyis a csöhosszúság és víznyomás-magasság közötti viszony. E képlet helyességét Darcy kísérletekkel igazolja és Dupuit kimutatta, hogy Prony képletének egyszerű folyománya. Ez a képlet érvényes a beszivárgásra is, mert itt a csőnyílás igen kicsire vehető s ez esetben p a beszivárgás együtthatója. A hajcsövekben mozgó vízre vonatkozólag a következő szabályok érvényesek : 1. A cső falához vékony folyadékréteg tapad. 2. A csövön keresztülfolyó vízmennyiség arányos a nyomással. 3. A vízmennyiség fordított arányban van a csö hosszúságával. 4. A vízmennyiség arányos az átmérő negyedik hatványával. E három utolsó p szabály alkotja Poisseui/le képletét : Q = KD

4—, hol К állandó koefficiens. Ez a képlet azonban csak igen kis átmérő és megfelelő csöhosszúság mellett érvényes. Ha a csőátmérő O'Ol mm, a csőhossz csak nehánv 10-ed mm. is lehet, de ha az átmérő 05 mm., akkor legalább 150 mm.-nek kell lennie. А К koefficiens nagysága a hőmérséklettel változik: lO°-nál К értéke = - 2495-224 mm

3, különben pedig K

t = 1.836,724 (l-f0 03367931+0'0002.209,936 t

2). Ugyanezt a törvényt követi valamely szürökorongon való átszivárgás is, azzal a különbséggel, hogy itt a vízmennyiség nem a P nyomással, hanem a P—p nyomással arányos, hol p az a nyomás, melynél még nincs átszivárgás. Ezek alapján meghatározza szerző a beszivárgás vízmennyiségét, idejét és a beszivárgó víz alakját, mely a szűrőrétegben olyanforma összehúzódást szenved, mint a nyíláson kifolyó víz. A víztömeg, mely a szűrön függőleges szűrés mellett áthalad: q = p . s ^ p', hol G a szűrő fölötti vízmagasság, L a szűrőréteg Li vastagsága, s a keresztmetszet, p és p' együtthatók. A megtett kísérletek szépen igazolták a lehozott képlet helyességét. Ha a szivárgás oldalt történik, a víz nívója a szivárgó rétegben horizontális tengelyű parabolát mutat. Ezért van. hogy a kutakban a víz nívója alacsonyabb, mint a talajvíz nivója.