Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
34 val elzárható nyílás van, közel a víz színéhez, közel a fenékhez és középen. E nyílásokon a víz behatol a tunnelbe és a parti kútba, melyben aztán olyan magasra emelkedik, mint a tó nivója. A parti kút kapcsolatban van aztán a vízvezeték csöveivel és különböző gépekkel. A tunnel majdnem körkeresztmetszetü ; 1 -í> m. magas és 1*52 m. széles; mérete olyan, hogy 1 millió ember részére fejenkint 189 1. vizet tud szolgáltatni naponkint. A t.unneít agyagba ásták be és falazták ki. Néhol az agyagban vízzel telt homokzsákok és sziklatömbök is voltak, de a tunnel könnyű megépítését nem zavarták. Sok helyütt gyúlékony gázra is akadtak s számos apró, nem veszedelmes gázrobbanás is történt. A tunnelt két végéről a kutakból kiindulva egyszerre kezdték ásni ; 250 m. távolságra összeérve a kalapácsütéseket jól ki lehetett már venni. A tavi kutat úgy készítették, hogy a 10'67 m. mélységű tóba kettős falú, kövekkel terhelt 5 szögletü faszekrényt (zárógátat) állítottak be, melybe aztán a 275 m. átmérőjű vashengereket egymás fölé toldva s alul provizórikus fafenékkel ellátva úszó helyzetben lassan lesülvesztették. A henger a tó fenekére érvén, belőle a vizet kiszivattyúzták. A fenék tiszta, vízálló agyag lévén, a kút további sülyesztése minden szivattyúzás nélkül lehető volt. A tunnel és a hozzátartozó munkálatok 2,300.000 frkba kerültek. 15. A Duna torkolatánál 1857-től 1871-ig- végrehajtott munkálatok az európai bizottság igazgatása alatt. (Travaux exécutés à l'embouchure du Danube de 1857 à 1871 sous la direction de la commission européenne.) írta : Félix Martin. A Duna medenczéje körülbelül 85 millió ha. kiterjedésű : három igen jól elkülönített részből áll. Az első rész eredetétől addig a keresztgátig terjed, melyet a Noriai Alpok és a Morva-hegység alkotnak és mintegy 25 millió ha. kiterjedésű e szakaszt a folyó 800 km. hosszúságban szeli át s ebből 485 km. nem alkalmas a gözhajózásra. A második szakasz 30 millió ha. kiterjedésű és magába veszi Magyarország, Bosznia és Szerbia vizeit ; e tágas medenczét Я07 km. hosszúságban szeli át s alsó részén összeszűkül, a híres Kazánszorost alkotva, melynek végén a Vaskapu zuhatagjai következnek. Az alsó medenczerész 28 millió ha. kiterjedésű és a folyó 900 km. hosszúságban folyik rajta; a szélesség e szakaszon 800 m. és mélysége 250—300 t. hajók járását engedi meg. A folyó lefelé folyton szélesbedik és nő ; Brailánál a legalsó szakasza kezdődik, melyen több mint 1000 t.-ás hajók is járnak ; kisvízkor is 1500 m. széles itt a folyó, árvízkor pedig óriási ártéren terül el. Galaczon a legnagyobb víz 6'8 m. a kisvíz fölött. Izakcsától lefelé 24 km.-nyire kezdődik a Duna deltája, amennyiben itt ágazik ki baloldalra a Kilia, mely a víz17 tömeg — részét észak-kelet felé viszi. A Kilia-ág tehát a Duna főága, Izmailáig ái / széles és mély ; ez alatt ágakra oszlik, de Kiliánál megint egy mederben egyesül, hogy aztán lentebb 5 ágban a tengerbe szakadjon ; a Kilia-ág hossza 100 km. A Duna jobboldali ága Tulcsánál ismét két ágra oszlik. A Szulina-ág egyenesen keletre 2 tart s a víz ^ részét viszi magával ; szélessége mintegy 200 m., hossza 83 km. di / és számos fenékhát teszi rajta nehézzé a hajózást. A Szt.-György-ág délkeletre vezet Q és a víztömeg -^-ed részét szállítja; szélessége 5C0 m. és 120 km. hosszúságban, Li / nem oszlik ágakra ; csak éppen a torkolatnál válik két részre.
