Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

:m A zsilipek kiürítése és megtöltése falazott vezetékek segítségével történik, melyeket alkalmas tiltok zárnak el és nyitnak meg. A nagy zsilipben a zsilipelés tartama 30 — 44 perez, a kis zsilipben 11 perez; sietősen 6 perez alatt is átzsilipelik a kis zsilipen a személyszállító hajókat. 1887-ben a suresnei zsilipeken 21,634 hajó ment át 2.249,167 tonna tartalommal. A zsilipfenék szívós agyagon nyugodván, vastagsága csakis arra szolgált, hogy a kimosásokat megakadályozza. A fejeknél a nagy zsilipnél 4*82 és 3 m., a kamrában 2 40 — 0-9 m. volt a fenékvastagság. A kis zsilipnél 4"02 és 3"0 m. a fejeknél és 2'2 a kamrában. Az alsó küszöböt és feneket oly mélyre helyezték, hogy a hajózás igényeinek nagyobbodásával a zsilipek átalakítása nélkül 4 m.-re lehessen emelni a vízmélységet. A két új zsilip és a régi kijavítása 2.824,000 frkba került. A kapuk fából készültek s m

3-jük mintegy 209—218 frkba került. A zsilip előtt és után partbiztosító rácsozat készült fából 61 ezer frank költséggel. Ilyformán a zsilipek összes költségei 2.974,595 frkba jöttek. A zsilipekkel kapcsolatban létesült Suresnes város új kikötője, s számos más munkálat, köztük zsilipörházak, partfalak stb. A Suresnes gát maga 3 részből áll : közvetetlen a zsilipek mellett a Rotschildszigetig a liajóáteresztö rész van ; a Rotschild-sziget és a Folie-sziget közt a 2-ik ; a Folie-sziget és a jobbpart közt a harmadik. A hajózó nyílás 72'38 m. széles az ellenfalak közt. Itt a fenék 15 m. széles; az elöfenék 9'05 m., az utófenék 20-55 m. A fenék palánkfalak közé foglalt faltömb, melynek vastagsága 442 m. s melyből 242 beton, 2'0 m. pedig falazás. A duzzasztó gát a hajózó nyílásban állványos s mikor az állványok fenéken fekiisznek, 0'8 m. vastag rétegben helyezkednek el; ezért az állvány-mélyedést I/O m.-rel a kiiszöbnivó alá tették. Ez a mélyedés enyhe lejtövei fut ki, hogy a homok ne ülepedjék meg benne s lefelé pedig nem emelkedik. Az állványok fölött és alatt a fenékben két-két sor vassarút falaztak be, melyek arra szolgálnak, hogy az állványok javítása esetén a zárógátakat búvár segítségével oda erősíthessék. E zárógátak hosszúsági és keresztirányban is létesíthetők úgy, hogy a gát egyes részei elkülönítve is javíthatók. Az elöfenék agyagtalajon nyugvó 1*35 m. vastag köhányás ; felső része 0-35 in. vastagságban falazott. Az utófenék két részben köhányásokból készült. Az első rész hajlott síkú köhányás, melynek tetején befalazott kőtömbök helyezvék el 0'8 m. vastag rétegben. Ezután vízszintes tetejű 1-7 m. vastag köhányás következik legalább 300 kg.-os kövekből. Ezeket a köveket az állvány-ridók felhúzásakor támadó áramlás kimozgatja s helyreállításuk költséges. A gát középső részének küszöbe legmagasabb; 1-5 m.-rel fölebb helyezték, mint a hajózó nyílás küszöbét. A jobb oldali rész küszöbe 0 5 m.-re van a hajózó nyílás küszöbe fölött. A két nem hajózó gátrész hossza egyenkint 62-38 m. s fix részük a hajózó nyílás fix részéhez hasonló módon készült. A gátak mind körülzárógátak és szivattyúzás mellett készültek s fix részük költsége 2 323 277 frkba került. 1 m

3 falazat mintegy 87 frkba jött ; de ez összegben különböző járulékos részek, befalazott vassarúk stb. értékei is benne vannak úgy, hogy a falazat tisztán m

3-kint 79*09 frkba került