Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.812 30. Szemle. (Chronique.) Készülék vízalatti építmények javításához. írta : J'réverez. Partfalak, zsilipek javítása a víz alatt búvárokkal, vagy zárógát segítségével történik. Mindkét mód drága. Ezért Préverez három oldalon zárt szekrényt készített, mely negyedik oldalán jól záró peremmel volt ellátva. E szekrényt a partfalhoz lehetett illeszteni, belőle a vizet kiszivattyúzni s ekkor a szekrény jóformán vízhatlanul odatapad a falhoz s benne a javító munkálatok elvégezhetők. Az esetleg mégis beszivárgó vizeket időnkint ki kell szivattyúzni. 1889. I. FÉLÉV. 1. A liavrei kikötő Bellot-medenczéje. (Notice sur le bassin Bellot au port du Havre.) írta : Desprez. A nagy hajók számára az 1879-iki törvény Havreben új kikötö-medencze léte­sítését mondotta ki. Ezt a nagy müvet 1887 júl. 27-ikén adták át a forgalomnak s készítése 7 évig tartott. Az új medenczét az Eure torkolati öblében, a tengertől elhódított területen létesítették a Tancarville-csatornától délre. A tengertől kőfal és farács-védezet választja el. Összes hosszúsága 1150 m. beleszámítva a bejáró zsilip hosszúságát is. Л medencze két részre oszlik s a két rész zsilippel hozható összeköttetésbe. A kisebbik medencze 430 m., a nagyobbik 505 m. hosszú, de szélességük egy­forma: 220 m. A medencze összes felszíne 2L21 ha. A bejáró zsilip 30 m. széles; szintén ilyen széles a két medencze közlekedő zsilipje. Mindkét helyen forgó-hidak vannak. A kikötö falak hosszúsága 2655 m., ebből 2380 m. a használható hosszúság. A rakodó partok felszíne 250,000 m 2 terjedelmű. A medencze déli részén vízkivételi zsilipet is létesítettek a medenczének dagály idején való megtöltésére. Hidraulikus gépek végzik a kapuk, zsilipek, hidak mozgatását. A medenczét a tenger felöl elválasztó partfal 1'5 m. vastag betonrétegre ala­pozott. Belső oldala függőleges, külső, tenger felöli oldala ívben hajlott, melynek sugara 10'875. A betonréteg felső éle —j— 2-15 m. magas a 0 víz fölött, a fal felső éle pedig 1P15 úgy, hogy a fal magassága 9 m. A fal vastagsága az alján (a betonréteg fölött) 6'0 m., -j-9'65 m. magasságban 310 m., e fölé aztán egy 1*20 m. vastag falazat jön a fal tetejéig (—11*15 m.), melyen aztán még vas mellvédö emelkedik. A partfal folyó méterében 40 m 3 falazat van. A fal belseje beton, külső része czementmalterbe rakott köfalazat. A fal mögött 4 m. széles kövezett út van; az út mögött aztán-j-13'15 m. magasságú és 4 m. korona­szélességű töltés következik, mely megakadályozza, hogy a falról fölcsapó hullámok a rakodó partra jussanak. A kőfal folytatása farács-védezet ott, hol már a drága falazat építése nein volt okvetlen szükség. Ez a farács-védezet köhányásból, czölöpökböl, gerendákból és deszkázatból létesült mintegy 540 m. hosszúságban. Desprez részletesen leírja a bejáró zsilip, a medenczék partfalának, a tápláló zsilipnek alakját és méreteit, valamint a városi csatornák főgyűjtőjének meg­hosszabbítását, mely a Bellot-medencze építése miatt vált szükségessé.

Next

/
Thumbnails
Contents