Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.311 tengerben a csatorna. A fenékszélességet 22 т.-ben, a vízmélységet 8 m.-ben állapították meg a Szuezi-csatorna méreteihez alkalmazkodva. A sziklás talajokban x/

10 lejtöt, a nem sziklás talajokban 1:1 és 1 :2 lejtöt terveztek. Mindkét parton a bejáratot kömólók védelmezik. A csatornából kikerülő földtömeget Gerster 9.835,000 m

3-re számította, beletudva a beomlás és kiszélesítés eshetőségeit is. A szoros legmagasabb pontja 86-79 m. a fenék fölött és a középmélysége a leásásnak 4*2 km. hosszúságban 58 m. A munkálat kiviteli programmját Bobin franczia mérnök készítette el. Ü a munkálatok legnagyobb részét mesterséges úton exkavatörökkel, speciális kotrókkal stb. akarta végeztetni, de e készülékek nem váltak be. Ezért, a munkavezető mérnöknek Bauzats-nnk halála után Bazain vette át a vezetést s kutakkal, terrasszokkal végezték a íöldásást és vaggonokkal a földszállítást. Ez a mód teljesen bevált. Azonban munka közben többnemü pótlások szükségessége merült föl. A talaj néhol omlós volt s ily helyeken száraz kő- és czementmalteres falburkolatok váltak szükségessé; sok helyen a lejtőket enyhébbé kellett venni stb. úgy, hogy Bazain az előre nem látott költségeket mintegy 10 millió frankra irányozta elö s így a társulat előirányozta 30 milliónál jóval magasabb költségeket helyezett kilátásba. Később az előre nem látott költségeket a sok változáson keresztülment társulat 15 millióra tette, söt egyéb adminisztratív és kamatköltségekkel a pótelőirányzatot 30 millióra emelték. A csatornamunkálatokkal egyidejűleg egy 80 m. nyílású híd is létesült a csatorna fölött közút és vasút számára. Tervezik továbbá a lánczvontatást is a csatornában. Remélik, hogy a munkálatok 1900-ra elkészülnek. Az összes költségek 60 millió frankot tévén ki, kilóméterenkint 10 millió, köb méterenkint 6 frank költség esik. A Szuez-csatornánál 3"5 millió költség esett km.-kint és 7 frank m

3 kint. 28. Szemle. (Chronique.) a) Lipp mann eljárása a homoktalaj okban való forr ás foglalásnál. Irta: Legouez. A homokba sülyesztett kutak, vagy források szivattyúzáskor nemcsak vizet, hanem homokot is adnak. Ily helyeken czélszerü a Lippmann-féle szüröcsövek használata víznyerés czéljából. E csövek külső oldala méhsejtbez hasonló; minden mélyedésben porozus lemez van, míg a csö feneke légmentesen elzárt. IIa most lefurunk a homokba vascső segítségével s helyébe aztán ilyen szüröcsöveket rakunk, a szűrőcsőbe tiszta víz gyűl össze (homok nélkül), melyet aztán kiszivattyúzhatunk. A szűrő porozus lapocskái Lippmann találmánya. b) Hajók vontatása telodinámikus kábel segítségével. írta: Maurice Lévy. Tanulmányai alapján arra a tapasztalatra jött Lévy, hogy ez a legjobb módja a mekánikai vontatásnak. A telodinámikus kábel hiányait, főként a kábel kikapcsolódását könnyű megszüntetni s ebben a tekintetben a megejtett kísérleteket siker koronázta. 29. Szemle. (Chronique.) A manchesteri tengeri csatorna. írta :. Voisin Bey. A csatorna a Mersey folyó torkolati öblétől Manchesterig tart és hosszúsága 517 km. 4 bögére oszlik. A csatorna normális mélysége 7"92 m. ; a zsilipküszöbök mélysége 8'53 m. A csatorna összes esése 12-8 т., mely 3 zsilipen oszlik meg, ezenkívül van még egy dagály zsilipé torkolatnál. A csatorna fenékszélessége 3b-6 т.; a felső bögében 51.80 m. A csatorna kiásást 33.965 millió m

3 anvagmozgosítással jár. Számos rakodó partfal, dokk, hid építése kapcsolatos a csatornával. Az összes költségek 200 millió frankra irányozvak elö.