Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.305 A folyammenti kikötök kétfélék: vagy párhuzamos rakodópartok, vagy a folyóra keresztirányban húzódó, két hajó kikötésére alkalmas szélességű medenezék. Az előbbieket rendesen a város, utóbbiakat a magánosok építik és mellettük vannak az árútárak elhelyezve. Építenek szilárd és úszó elevátorokat s a ki- és berakodáshoz szükséges gépeket. Csakis a kanadai kikötőknek vannak medenczéi. A kikötö-építkezéseknél rendesen a fát használják. A hajójavítók legnagyobb része magánosoké, bár vannak az állam tulajdonában is. A nagy városokban a rendezett és jól fenntartott utczák mellett igen ronda utczák is vannak. Burkolatuk az utczák jelentősége szerint igen különböző. A csatornázás rendesen a tout à l'égout elve szerint történik. Bostonban, hol a csatorna beömlését a tengerbe az árapály játéka zavarja, a csatorna torkolatánál nagy gyüjtörezervárokat létesítettek, melyek dagály idején a szennyes vizeket tározzák. Denverben a csatornalé mozgása nem folytonos, hanem időnkint fölgyúlni engedik a vizet s aztán egyszerre megeresztik. Ez az időnkénti vizeresztés nem engedi az iszaplerakódást a csatornában. A meg-megszakított vizeresztés automatikus módon történik. A vízvezeték rendesen igen bőven látja el a városokat vízzel. így pl. NewYorkban az újabb vízimüvek 378 l.-rel látják el fejenkint a lakosokat. 18. Budapest útmunkái. — (Note sur les travaux de voirie de la ville de Budapest.) írta : Em. Jacquerez. Budapest az 1867-iki kiegyezés óta gyorsan emelkedik. 1870-ben csak 200,000 lakosa volt s jelenleg (1888) több mint 430,000. Utczáinak elrendezés-tervét újabban Lechner Lajos készítette el. E terv szerint Pest föútjai félköralakú körutakból és sugárutakból állanak. A belső körút már kész és a sugárutak nagy része. Megemlíti a hidakat, kikötö partokat, újabb épületeket stb. A vizimunkálatok közül nevezetesek az árvíz ellen szolgálók. Az 1838-iki árvíz borzasztó pusztításai a jég miatt földuzzadt víztől eredtek. Ezért a Budapest alatt kétágra szakadó Duna balágát elzárták s így a jég megdugulását az egységesített mederben ir.egneliezítették. Kikötő-partfala kettős ; az alsó rakodó 5 7 m. magasságú, a felső 8'2 m. Jacquerez leírja az utezaburkolatokat s főként a keramit-utakat. A városi gyűjtőcsatornák mind a Dunába torkollnak. Általában tout à l'égout rendszerűek. Az újabb csatornatervek szerint Pestnek 4 főgyűjtője lesz, melyek közül kettő a mélyebb helyekről szedi a vizet és egymással egyesülve torkollik a Dunába. E gyűjtőrendszernél árvíz idején turbinák segítségével fogják emelni a csatornavizeket. A harmadik gyűjtő a magaslati, a negyediknek helye még nincs meghatározva. A víz beszerzésére nézve hosszas tanulmány és tapogatózás után abban állapodtak meg, hogy a Káposztás-Megyer határában elterülő kavicsrétegböl nyerik a vizet. A vízszerzö kutakba átlyuggatott vascsöveket helyeztek, melyek a vizet az emelőgépekhez vezetik. A föcsö összeköttetésben van a kőbányai magaslatokon elhelyezelt rezervoárokkal. A budai oldalon hasonló módon nyerik és tározzák a vizet, melyet aztán alka'mas csőhálózat oszt el a városban. lí). Görbe vonalban épült gátac. — (Note sur les barrages curvilignes.) írta : Er Thiéry. Pelletreau az 1879-iki Annalesben kifejti, hogy minden olyan görbevonalban épült gátnak, melyet a vízszintes síkban két konczentrikus körív határol, a hézagainál fellépő maximális nyomás egyenlő a középnyomással. Ily esetben a szimVízilgyi Közicmcnyek XX. 20