Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

•306 metríánál fogva a nyomásgörbe szintén körív, mely a hézagokat derékszög alatt találja és a hézag közepén megy át. Thiéry újabb bizonyítékokat hoz föl, hogy a vízszintes metszetben a nyomás a hézag közepén, vagy legalább is nagyon közel hozzá megy át. E fejtegetesek alapján aztán a gátvastagságot határozza meg. 20. A hidraulikus mészpépek térfogata. (Note sur le rendement des produits hydrauliques.) írta : Bonnami. Hogy 1000 kg. mészpép mily térfogatot foglal el, ezzel a kérdéssel már Góbiit is foglalkozott. (L. az Annales 1887. évi folyamát.) Ez a térfogat függ a vízmennyiségtől is, melyet a péphez használtak. Van egy bizonyos vízmennyiség, mely mellett a minimális- térfogat áll elö s ezt a térfogatot szükséges ismerni. E térfogat igen jó ismertetője a czement minőségének, tömöttségének, átbocsátóságának stb. Kisérleli uton szokták e térfogatot megállapítni. 21. Szemle. (Chronique.) A new-yorlci kikötő bejáratának megjavítása. New-York városa a Hudson folyó cs az Est folyó torkolatánál fekszik. Három kikötője van: 1. az Est folyó torkolatában, 2. a Hudson folyó torkolatában és 3. a Harlem folyóban, mely a Hudson-t az Est-tel összeköti. Az Egyesült Államokba hozott árúk 2/

3-a, a belőlük kivitt árúk 1/

2-e e kikötőkben fordul meg s ezért kiváló fontosságúak. A ki- és bevándorlók jóformán majdnem mind ezt a kikötőt használják. 1887-ben 4351 idegen hajó 5.0Э1.084 t. tartalommal és 1G36 amerikai hajó 983.459 t. tartalommal látogatta a kikötőt. A város lakossága Brooklyn-nal és Jersey-City-vel 3 millió. A kikötőnek két bejárata van, egyik északkeletről a Hell-Gate. másik délkeletről a Narrows. Ez utóbbit használják, míg az előbbi csak inkább partmenti hajók közlekedésére szolgál. A bejáró mélysége apálynál 7-3 m. középapálynál 8-8 m. s egyike a legkedvezőbb kikötő bejáratoknak. Sokáig nem is gondoltak megjavítására, ele a forgalom emelkedése szükségessé tette, hogy a mélyjáratú hajók még apály idejen is be- és kijuthassanak a kikötőbe. A munkálatokkal 9'15 m. kisvízi mélységet akarnak előállítani 180 m. szélességben s a munkálatok folyamatban vannak. 22. Varsó város csatornázása. Note sur l'assainissement de la ville de Varsovie et sa nouvelle canalisation par le système de l'écoulement total.) írta : Emile Sokal. 1876-ig Varsó közegészségügyi viszonyai igen rosszak voltak; a halandóság 38 per miile-re emelkedett. Ekkor bízták meg Lindleyt, hogy a helyzet megjavítására terveket dolgozzon ki. Varsó a Visztula balpartján magas platón fekszik ; a folyó jobbpartján csak a Prága külváros terül el, melylyel a Sándor-híd és egy vasúti híd köti össze. A városnak 3 része van fekvése szerint. Az egyik (legnagyobb rész) a magas platón, másik a folyó felé esö lejtön, harmadik az alacsony ártéren van. Lindley tervei szerint a folyóval párhuzamosan 3 magas gyűjtő húzódik, melyek a város alatt egyesülnek s a város alatt 8 km.-re vizüket a Visztulába