Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.298 7. A hidrométriai és árvízjelző szolgálat berendezése és működése a Liane medencze j ében. (Mémoire sur l'organisation et le fonctionnement du service hydrométrique et d'annonce des crues du bassin de la Liane.) Irta: Voisin. A Liane folyó Boulogne-sur-Mer-nél ömlik a Manche-csatornába. Folyása íO km. hosszú. Gyakori árvizével heves jellege miatt sok kárt okoz. Folyásának középső részén kiönt, a völgyben rombolásokat tesz, alsó részén pedig az árvizek a hajózó szolgálatot zavarják. Torkolati része ugyanis a folyónak hajózható. Hogy az árvízkárokat csökkentsék, ebből a czélból csapadékmérő- és vízmérczeállomásokat rendeztek be s észleléseket, megfigyeléseket tettek s szervezték az árvízjelző szolgálatot. Л vízmérczék vízállásai közötti összefüggést igen könnyű volt megállapítani. Grafikus utat követtek ebben a tekintetben s egy derékszögű koordináta-rendszer két tengelyét az alsó és felső vízállások értékeinek foglalva le, az egymásnak megfelelt") (tetőző vagy állandó) vízállások igen szabályos pontsorozatokban foglaltak helyet. Ezek a pontsorozatok, melyek egy-egy vonalat állapítottak meg, fejezték ki két-két mércze vízállásainak összefüggését. De a Liane kurta folyó és gyors vízjárású lévén, nem volt elég a felső vízmérczékröl leolvasott vízállásokból tenni meg a közeledő árvíz előrejelzését. Szükség volt — az idő rövidsége miatt — már az esö nagyságából jelezni az árvíz magasságát. Ebből a czélból a csapadék és vízállások közötti összefüggést kellett meghatározni. Ez az összefüggés a talaj telítettsége szerint változik. De a talaj telítettségét a folyó vízállása mutatja. 0 4 m. magas vízállás a bournonvillei mérczén megfelel a talaj teljes telítettségének, mert akkor a legcsekélyebb esö is okoz a folyóban vízszínemelkedést; ha a vízállás ennél kisebb, úgy a talaj nincs telítve, mert az eső egy része nem vesz részt a vízállások emelésében; O'í m.-nél magasabb vízállásnál pedig mindig telitett. lia a talaj telített, akkor az esö nagysága (a csapadékmérő állomáson észlelt esö inm.-ek száma) és a bournonvillei árhullám magassága között igen egyszerű az összefüggés és ez egy görbével fejezhető ki, mely azután előrejelző ábrául is szolgál. Ha a talaj nincs telítve, akkor előbb meg kell határozni azt az esömennyiséget, mely telíti s aztán a még megmaradó, úgynevezett effektiv esö hatása az előbbi ábra szerint megállapítható. A talaj telítéséhez szükséges esö a vízállások szerint változik s egy más görbe segítségével fejezhető ki. így tehát e két görbe segítségével az árvízjelzés kérdése meg volna oldva. Még némi korrekeziók válnak azonban szükségessé az esö óránkénti sebességéből és egyenlőtlen eloszlásából kifolyólag. Természetes, hogy az árvízjelzö szolgálat csak úgy működhetik, lia az esőről és a felső vízállásokról idejekorán jutnak értesítések az alsó vidékre. S ebből a czélból a folyó mentén telelőn- és telegráf-szolgálatot létesítettek. (L. bővebben a Vízrajzi Évkönyvek VII. kötetét.)