Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

16 ágaktól behálózott, terméketlen terület volt, melyet csak kolmatálással lehetett müvelhetövé tenni. E czélra a szárd mérnökök az Isère töltéseibe helyenként zsilipes vízkivételi müveket építettek. E vízkivételi müveknél a folyás érintőlegesen húzódott el s ezért kevesebb víz ment be a zsilipen, mint kedvezőbb elhelyezés mellett. Sokkal jobb lett volna a vízkivétel irányát a folyás irányára 45° alatt helyezni el és bukóval duzzasztani a vizet. Az iszapjától megtisztult vizet a medenczékböl ismét az Isére-be vezették ; e czélra a töltésekben zsiliphidak szolgáltak. Az Isère völgyét kolmáczió tekintetében medenczékre osztották. De a szárd mérnökök készítette tervekbe több hiba csúszott be a medenczék táplálása, a vizek elvezetése tekintetében. Azonkívül a területet külső övcsatornával nem vették körül. A franczia mérnökök a víz ki- és bevezetese tekintetében nem javíthattak sokat, de övcsatornát terveztek a parczellaszakaszok körül, melyek lehetővé tették a tisztult víznek minden parezellából való levezetését és a hegyekről lezuhanó vizeknek fölfogását. E befektetés ugyan költséges, de a tervező azt hiszi, hogy a kolmatálandó 650 ha. területnek jelenlegi 900.000 frk értéke 800.000 frk-kal fog szaporodni. Az övcsatorna létesítésével a kolmatálás 10 évig tart és ez az időben jelentékeny redukcziót jelent. Ez alatt az idő alatt is a medenczék gazdag s mindinkább fokozódó nádtermése értékesíthető. Choron leírja ezután a Mollard-medenczék kolmácziójára vonatkozó létesítményeket. E medenczék kettesével külön-külön nyernek tápláló vizet. A medenczék összes kiterjedése 44 ha., a befektetés-költsége 18,000 frk s az 5—6 év alatt elérhető értéknövekedés ha.-onkint 12.000 frk-ra, vagyis 44 ha-ra 53,000 frkra tehető. 7. Szemle. (Chronique) a) Puskaporos czölöpveró'. Shaw Filadelíiában oly czölöpveröt talált föl, melynél a czölöp tetejére elhelyezett puskapor detonácziója veri be a czölöpöt. A czölöp felső részén vaskészülék van, melynek közepén létesített lyukba puskaport tesznek. Az ütökosnak kinyúló része a lyukba talál és a puskaport fölrobbantja. A kost felhúzva, a lyukba elhelyezik a puskaportöltést s azután, mint rendesen, a kost leejtik. A detonáczió megtörténik s a czölöp erős lökést kap lefelé. Óly czölöp, mely 306 kg.-os kos ütése alatt csak 3'3 cm.-t hatolt le, puskapor segítségével 11 1 cm.-rel ment lejjebb. 8. A liomokmedrű folyókról. (Note sur les rivières à fond de sable). írta : Lechalas. Képzeljünk állandó szélességű, egyenletes esésű, homokfenekü folyót, melynek vize felülről nem hoz hordalékot. A homokot a víz addig fogja magával ragadni míg a fenéksebesség bizonyos határértéket el nem ér. Ha IT a fenéksebesség, U a középsebesség (a m.-perczenkénti víztömeg és vizes terület viszonya), H a középmélység, (hidraulikus sugár), I a vízszinesés, akkor Darcy-Bazin szerint W = U—10/H L A folyó a homokot vagy a fenéken görgeti, .vagy lebegő helyzetben ragadja magával. Ha a folyás rendetlenséget kap (pl. áradás alkalmával), a vízszálak a fenékhez ütődnek, visszaverődnek s a homokszemeket magukkal ragadják. Dubuat szerint a vízbemerült test elül levő részére gyakorolt nyomás = a. W

2, hol a a test alakjától, nagyságától stb. függő tényező, W pedig a sebesség. A Loire homokjára a határsebesség 0*25 m., melyen alul a homokszem mozdulatlan marad