Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.135 E főgyűjtőből csak apály idején folyik a tengerbe a szennyes víz, dagály idején benne tározódik. b) Svédország közmunkái. Svédország kiterjedése körülbelül 440,000 km

2; a száraz belőle 405,000 km

2, a vizek pedig 35,000 km

2-t foglalnak el. Az ország közép és déli része síkság, Norvégia felé aztán 1200, 1500 m. magas hegyek vannak. Magasság szerint 600 m.-en felül az ország területének 8%-a, 600 és 240 m. közt 30%-a, 240—90 m. közt 29%, 90 m. alatt 33<>/

0-a van. A nagyobb folyók a Skandináviai Alpokból erednek és a Bothniai öbölbe szakadnak; hosszuk 3—400 km, szélességük 2—400 m. ; az Augermannelf torkolatánál 3 km. széles úgy, hogy a legnagyobb hajók is fölhaladhattak benne 40 km. hosszúságban. A folyók gyors vízjárásúak; számos sellő van rajtuk; a Trolhätta zuhatag 33 m. magas, az Ujommelsaska 120 m. Az országban igen sok a tó; a legnagyobb a Vener, mely 5600 km

2, terjedelmű és 44 m. mélységű. A lakosok száma 4.430,000 ; Stockholm lakossága 157.000. A közmunkaügyeket külön királyi mérnöki testület végzi, mely katonailag szervezett, s mely háború esetén a genie-testület mellé beosztott. A vasúti ügyeket külön királyi vasútigazgatóság végzi, a tengeri jelzőszolgálat pedig a tengerészeti minisztérium kebelében szervezett. Svédországnak 28 kisebb-nagyobb csatornája van ; legfontosabb közülök a Gothie-csatorna a Trolhätta-val. A Göta-elf, mely a Vener-tó vizét vezeti el, 75 km. hosszúságban hajózható, de a nagy bukásoknál a Trolhâtta-csatornât létesítették, melynek 16 zsilipje a tenger és a Vener-tó közötti 44 m. differencziát hágja meg. A Vener-tótól nyugatra a Gothie-csatorna vezet a Balti-tenger felé 58 zsilippel. Kikötői, mivel az árapály játéka nem nagy, nyíltak ; csak Lynkoping és Karlstadt kikötői zsilipes medenczékkel ellátottak. Katonai kikötök Karlskroná-ban és Stockholmban vannak. A világítótornyok száma 86, az úszó világítójelzöké 14. A tavak partján is tüzek égnek, pl. a Vener tó mentén 38. 14. A Gascogne Lande-jainak lecsapolása és termővé tétele. (Mémoire sur l'assainissement et la mise en valeur des Landes de Gascogne.) írta: Chambrelent. A Garonne, Adour és a tengerhatárolta síkterület mintegy 800,000 h. kiterjedésű, mely 20 évvel ezelőtt műveletlen és lakatlan volt. E nagy terület klímája azonban a vegetáczióra igen kedvező, csak a talaj nem volt alkalmas reá. Sovány homok alkotja itt a földet, melyben agyag és mész alig van. A 30—50 cm. vastag homokréteg alatt aztán 40—50 cm. vastag vízhatlan réteg (u. n. alios) következik, mely szerves anyagok maradványaival összekötött homokszemekből áll, Nyáron semmi nyoma a víznek e sivatagon; télen és tavaszkor ellenben az egész vidéket álló víz borítja. A Lande-ok termővé tételére az első szükséges lépés a lecsapolóárkok elkészítése volt. És bár régen is próbálták a vidék egy részét kiszárítani, de az árkokat csakhamar betömte a homok és azonkívül is igen elégtelenül vezették a vizet. A talajszin esésének tanulmányozása végre megmutatta a lecsapolás módját. A felvételek kiderítették, hogy a fölszinnek a tengerpartra keresztirányban és a folyóvölgyek