Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

107 22. Szemle. (Chronique.) a) A Gabesi földszoros és a tuniszi sósmocsarak (sott-ok) megvizsgálása. Roudaire fölméréseket tett abból a czélból, hogy a Gabesi földszoros átvágásával nem lehetne-e a Földközi tenger vizét a tuniszi sós mocsarakba bevezetni. Felmérései azt mutatták, hogy Gabes kulmináló pontja csak 46 m.-re van a tenger szine fölött s így az átmetszés nem lehetetlen. A sós mocsarak, melyeknek kiterjedése 3.000 km

2 mélyen feküsznek s ha a tengert oda bevezetnék, semmi müveit és lakott terület nem kerülne víz alá. A sott-ok felső talaja mintegy 0'8 m. vastagságban kemény kéreg, mely alatt víz- és homokkeverékböl feneketlen mocsár terül el. Ha a felső kérget átütjük, átlátszó sós víz gyül az így nyert lyukba; a mérő súlylyal pedig nem lehet a mocsár fenekét elérni. b) A Rajna-völgy kolmatálása. Svájczban, Ragatz és Sargans között, a Rajna szabályozása folytán 1862. óta mintegy 250 hekt. területet nyertek kolmatálás útján. A Rajna partjain e czélból a kisvíz fölé 5—6 m.-re emelkedő, 4'5 m. koronaszélességű kötöltéseket emeltek, melyeknek anyagát a Rajna kavicsmedre szolgáltatta. A víz felöli lejtöt nagyobb kövekkel rakták ki. A víz zsilipeken jön a töltés mögé s az elhasznált víz zsilipeken távozik a medenczéböl. A folyó vize m

3-kint 16 liter nedves iszapot tartalmaz július és aug. hónapokban. A Rajna májustól szeptemberig sok vizet hoz, kisvizei télen vannak. A parti töltések mögött másodrendű földtöltések húzódnak, melyek az árvíz fölé érnek ; e töltések 5 m. koronaszélességüek. c) A vizek némely fizikai sajátságai a vízellátás szempontjából. Vannak tiszta, kékes színű vizek, melyek a fényt átbocsátják magukon és nem verik vissza ; elpárolgásnál nem hagynak vissza diatomákat ; a lebegő alkotó részek nehezen ülepednek le benne s albumin tartalmú anyagokkal kezelve, föltajtékzanak.. Vannak zöld színű, tiszta vizek, melyek a fényt kevésbbé bocsátják át, de visszaverik, mint valami tükör ; elpárologva sok mikroszkopikus algát hagynak hátra ; a lebegő iszaprészeket gyorsan leülepítik és albuminanyagokkal kezelve, nem tajtékzanak. A kék víz különösen ivásra jó ; a zöld víz főként gyári használatra, mert a földes részek leülepednek benne. A kék vizet könnyű organikus anyagok bevezetésével zölddé változtatni, de a zöld vizet nehéz kékké alakítani. A Szajna, mely Corbeil-nél kék, Párisnál zöld és e szinét a tengerig megtartja. 23. A víznyomást tártó falakról. (Mémoire sur les murs qui supportent une poussée d'eau.) írta : Pelletreau. A víztartó falak számításánál két hipotézist fogadtak el a hidraulikusok : 1. hogy a víznyomta fal csak a súlyával hat ellene a nyomásnak s hogy nem hajlik meg 2. hogy ha ferde erő találja a fal valamely részét, ott a zúzó erő akkora, mint a ferde erőnek a síkra merőleges komponense, vagyis, hogy a sík irányában működő erö hatása nulla. E két hipotézis nem áll meg. A falat többé-kevésbbé monolit alakjában készítik s hajlításra is igénybe van véve, azonfelül az erö vízszintes komponense a nyomásnál nem hanyagolható el, bár igaz, hogy a gyakorlatban az erők, melyek a falra hatnak, nem nagyon ferdék és így az ediggi képletek a gyakorlati czéloknak eléggé megfelelők. A víztartó falak némelykor nem tartanak vizet s így egyensúlyi helyzetüket az a körülmény bonyolítja. Ezért első sorban is a fal olyan legyen, hogy saját súlyát