Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

108 kibírja, vagyis, hogy víznyomás nélkül egyetlen pontja se szenvedjen egy bizonyos megengedhető iV-nél nagyobb nyomást. A víz nyomása pedig két föltételt kiván meg : hogy viznyomáskor a fal egyetlen pontja se szenvedjen Л-nél nagyobb nyomást és hogy rétegei ellenálljanak a csúszásnak. E három föltételhez még egy negyedik követelmény is járul s ez az, hogy e föltételeknek a minimális keresztmetszet feleljen meg. A feladat tehát meghatározni annak az ideális falalaknak külső és belső görbéjét, mely a keresztmetszetet a kívánalmaknak megfelelően határozza meg. A feladat a szerint, amint a víz és fal egymagasságú, vagy a fal kinyúlik a vízből, vagy végül a fal koronája a víz alá sülyed (bukógát), három részre oszlik. Azonkívül más-más föltételek állanak elő, ha az alaptalaj összenyomhatlan és kimoshatatlan, ha összenyomható, de ki nem mosható s végül ha összenyomható és kimosható. Ez alkalommal Pelletreau azonban csakis oly falakkal foglalkozik, melyek a vízzel színeinek, széles völgyet fognak át s melyek összenyomhatatlan és kimoshatatlan talajon nyugszanak. Pelletreau részletes vizsgálat alá veszi ez esetet. Vizsgálataiból kitűnik, hogy a fal fajsúlyának kiváló befolyása van a minimális fal-alakra. Általában az elmélet szerint a minimális keresztmetszetű falalaknak, mely fönt csúcsban végződik, első és hátsó oldala görbe azonban a vízfelöl merőleges oldalú fal legjobban megközelíti ezt a teoretikus alakot s ezért Pelletreau merőleges elöoldalú falra nézve keresi meg a hátsó oldal görbéjének egyenletét. Ha N az a nyomás m

2-onkint, melyet a falazat még veszély nélkül kibír és D a falazat fajsúlya s ha továbbá a falalak csúcsán gondoljuk a koordináta tengely-rendszer kezdő pontját s az tengely a fal merőleges oldala, akkor a víznek ellentett oldal görbéjét a következő képlet fejezi ki : X - [ У + 0-285714 ~ y

2 + 0-08080808 ~ y

2 + + 0-0185G^y

4+ 0-0010 ^y^J N Azonban ez a falalak csak addig érvényes, amig a fal magassága — értéknél N kisebb. Ha a magasság g- -nél nagyobb, akkor a minimális profilalakot nem lehet merőleges elöoldallal létesítni, • hanem az elöoldalt is hajlítani kell. Ekkor a föntebbi N N képlet — magasságig érvényes csupán és ^ magasság alatt más görbe következik mindkét oldalon, melyeket azonban nehéz volna egységes formulákban kifejezni és N czélszerübb egyenesekből és görbékből kialakítani. Az — magasság alatt a hátsó falrészt a következő egyenes fejezi ki : X — L = (y — H) X 0-92225 az elülső (vízfelöli) falrészt pedig : X

l = 0-2175 (у — H) melyekben H = 0-536 N és L = 0-382 N.