Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

ррщн.щцп, • • 77 hosszú vasrúd van végigfektetve, mely a partról csavarkészülékkel tologatható a gát hossza irányában; e hosszú rúdon alkalmas helyeken fogak vannak, melyek a rúd eltolása alkalmával sorba belekapaszkodnak a támasztó rudakba és azokat kikapcsolják; ennek folytán a kapuk sorban lebuknak. Az ellenkapuknak a kapuk felállításánál van csak szerepük; az ellenkapukat rugós kilincs tartja a fenéken ; e rugós kilincs a partról eltolható és akkor az ellenkaput az áramlás felállítja. Ha az ellenkapuk fel vannak állítva, a kapuk felállítása nem nehéz; a kezelő a íix-gát tetejére megy és a támasztó rudakkal sorban föltámasztja a kapukat. Ezután az ellenkapuk egy kis lökéssel leesnek a fenékre úgy, hogy csak a kapuk maradnak fönn. b) Cavenne, Kermaingant és Poirée jelentése. A jelentéstevök a gátról igen kedvezően nyilatkoznak. c) Kísérletek a Coly-Lamelette-gát mozgatható nyúlványaival. A kapuk felállítására és lefektetésére szükséges időtartam megállapítása. d) Vauthier észrevételei. 12. Egymás mellett levő nyílásokon kifolyó víz. (De l'écoulement de l'eau par des orifices voisins les uns des autres.) írta: D'Aubuisson. Ha valamely rezervoárban a víz magassága állandó és oldalán nyílás van

T melyen a víz kifolyik, kérdés, vájjon megkissebbedik-e a nyíláson kifolyó víz mennyisége, ha melléje egy másik nyílást csinálunk. Elméletileg véve a kifolyó víz mennyisége csak a nyílás nagyságától és a víz magasságától függ. Azonban Lespinasse egyik zsilipen tett kísérleteiből az tűnik ki, hogy két egymás mellett fekvő egyenlő nagy nyíláson kevesebb folyik ki, mint az egy nyíláson kifolyó víztömeg kétszerese. Ezt Lespinasse a két nyílásban a víz összehúzódásának egymásra hatásából magyarázza. Lespinasse kísérleteit Pin kísérletei is igazolták. Azonban nagy volt D'Aubuisson meglepetése, midőn ö három egymás mellett levő nyílással kísérletezett és azt tapasztalta, hogy a középső nyíláson kifolyó víz mennyisége nem változott, akár csak egyedül, akár a szomszédos nyílásokkal együtt volt nyitva. Akkor Castel pontos kísérleteket tett és mindig azt találta, hogy a víztömeg nem kisebbedik meg, ha valamely nyílás mellé új nyílást készítünk úgy, hogy az s keresztmetszeten H magasságú vízoszlop mellett kifolyó víz mennyiségét minden esetben a Q = 0-62 s /2 g H = 2 75 s /H~ képlet adja meg. 13. A Scarpe folyó szabályozása. (Notes historiques sur les travaux de perfectionnement de la Scarpe.) írta: Lamarle. A Scarpe folyón igen jelentős hajózás fejlődött ki. A Páris és az Északi Tenger közötti kereskedés egyik vonala a Scarpe folyó, mely belga területre veszi útját. Azonban a töltések közé fogott folyó igen sok kárt okozott a parti birtokoknak. A mocsárok kiszárítása nehéz volt a magas víznivó miatt és a hajózás még sem