Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

megtámadják a partot, a sarkantyúk hatását nehéz kiszámítani. A sarkantyúk fölött a forgók kimosásokat csinálnak és a sarkantyú tövét a partoknál nagyon megtámadják. A sarkantyú alatt feliszapolódás keletkezik. Szerzők nem igen ajánlják a sarkantyúkat. A Rajnán 50—100.000 frankba kerül egy sarkantyú. Ezért a Rajnán ritkán is használják s helyette fasina-partmüveket csinálnak, melyek nem nyúlnak be annyira a vízbe, mint a sarkantyúk s inkább partburkoló hatásuk van, főleg, ha egész rendszer szerint többet készítnek. Azonban leginkább megfelelnek a czélnak partburkoló müvek, a párhuzamos müvek. Ezek többfélék lehetnek : fasinamüvek, kőfalak, palánkfalak, dugványozások stb. Legjobb az olyan partvédőmű, mely a profilt lehetőleg kevéssé változtatja meg. 17. A magnézium tartalmú hidraulikus meszekről. (Nouvelles observations sur les chaux hydrauliques magnésiennes.) írta: Vicat. Felmerült kételyekkel szemben Vicat kísérletekkel igazolja, hogy 30—40 rész magnézium carbonát 40 rész tiszta meszet hidraulikus tulajdonságúvá tud tenni. Ezért a dolomitokból könnyű hidraulikus meszet készítni. 1839. ELSŐ FÉLÉV. 1. A hullámzáshoz hasonló mozgások. (Des mouvements qui paraissent imiter le mouvement des ondes.) írta: Fevre. Ha rugalmas szálak oszcillálásba jönek, akkor a hullámzáshoz hasonló mozgáskeletkezik. Például a gabona hullámzása nagyon hasonlít a víz hullámzásához. Févre különböző eseteket vesz fel a rugalmas szál mozgására nézve és meghatározza a hullámzás alakját, a kilengés nagyságát, idejét stb. Úgy hiszi, hogy a víz hullámzása a rugalmas szálak hullámzását igen megközelíti és mindkétféle hullámzásnak sok közös törvényét állapítja meg. 2. Az épineaui gát. (Mémoire sur le barrage d'Épineau.) írta: Chanoine. Az épineau-i gát Poirée főmérnök tervei szerint készült. Chanoine a kor egyik legszebb találmányának mondja a gátat. A gát a Yonne folyón, Épinay közelében, a Bourgogne-csatorna beömlése alatt épült. Két része van. Az egyik rész fix és a jobb parttól a folyó első harmadában épült pillérig tart; a másik rész 70 m. hosszú, mozgatható és a pillértől a balpartig tart. A pillér belül üres és a tartó lánczok tárául szolgál. A parti fal és a pillér között kövezett fenék van, melynek szélessége 10 m., vastagsága 1*2—1'5 m. A fenék kivájatában két hosszgerenda fut végig, melyek között kereszttartó