Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

58 csatorna fenekén könnyen mozgatható legyen. Ezt a mozgatást rúd segélyével, mely szilárdan volt a vederhez erösitve és láncz segélyével eszközölték. Az egész készülék olyan volt, mint egy talicska. A rudat egy ember a csatornán csolnakról kezelte; a rúd segélyével a veder éles szélét belevágta az iszapba; a partról aztán a láncz segélyével a kotrót kihúzták lassan a partra és az iszapot kiürítették belőle. A készülék igen egyszerű és könnyen, jól kezelhető, bár a vele való munka kissé lassú. MÁSODIK FÉLÉV. 7. Az algíri kikötő mólói. (Port d'Alger. Jetées ä la mer en blocs de béton.) írta: Poirel. Az algiri kikötőnél sikerrel próbálták meg a francziák a beton-tuskók alkalmazását a tenger hullámcsapásai ellen. E nagy betonköböket (blocs^ két módon állítják elő, vagy ott helyben a tengerpart, vagy a móló azon részén, a hol épen alkaí

1 mázni óhajtják, vagy pedig kint a szárazon készítik el őket és úgy vetik be a tengerbe. Az első esetben fenék nélküli betonozó szekrényeket alkalmaznak, melyeket a kellő helyen besülyesztenek a tengerbe úgy, hogy tetejük kiérjen a vízből. E szekrények belül vízhatlan vászonnal vannak bevonva, külsejük pedig gerendázat- és deszkázatból készült. A szekrény feneke is ilyen vászon. E szekrények pontonok segélyével a kellő helyén sülyeszthetök a fenékre. Aztán megtöltik a szekrényeket betonnal s ha a beton megkeményedett, a szekrényt eltávolítják. Az olaszok betonnal töltött zsákot is szoktak bedobni a tengerbe, melyeket jól összekötnek a zsák likacsain keresztül úgy, hogy egy nagy tömeggé válnak. A szárazon készült betontömböt ferde padon csinálják. E padra ráteszik a betonozó szekrényt, megtöltik betonnal és mikor az anyag megkeményedett, az oldalfalakat leszedik. A megkeményedett betont aztán a tengerbe vetik. A betonhoz a puzzolánt Itáliából szállítják; megszitálják, őrlik és újra szitálják, mert a puzzolán akkor köt igazán jól, ha nagyon finom lisztalakú. A betont 1 rész mész, 1 rész puzzolán, 1 rész homok és két rész tört köböl készítették. Az ily betonnak fajsúlya 2 2 volt. 24—36 óra alatt eléggé jól megkeményedett, hogy a tenger erős hullámzását is már kibírta. A tengerben készült tömbök nagysága 150—200 köbméter, a szárazon készítettek 12-50 m

3 nagyságúak. A partok és mólók megvédése ily betonköbökkel sokkal kevesebbe kerül, mint ha sziklatömböket alkalmaznának. Különben is oly nagy darab szikla szállítása lehetetlen volna, mint a mekkora tömböket betonból lehet készíteni. 8. A hullámok mozgása és a tengeri munkálatok. (Du mouvement des ondes et des travaux hydrauliques maritimes.) írta: Virla. Virla Émyvel szemben (lásd az 1837-ik évfolyam 11. czikkét) bizonyítja, hogy hullámzáskor a molekuláknak nincsen állandó oldalirányú mozgása. 9. A hajózás megjavítása a Loire-on. (Sur l'amélioration de la navigation de la Loire.) írta: Prus. A Loire-nak a kis-, közép- és nagyvizek számára három ágya van. A kisvizek medrét határolják a zátonyok, a középvizekét a partok, a nagy vizekét a töltések, dombok.