Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

59 A kisvíz szélessége 50—150 т., magassága 0*8—1*5 méter; a középvizek szélessége körülbelül 600 т., magassága 3*5 m.; a nagyvizek szélessége 450—6000 m. és mélysége 6*2 m. A hajózás csak a 0-65—5-0 m. közötti vízállásoknál lehetséges. A folyó hosszában medenczékre oszlik, melyeket homok kavicszátonyok választanak el. Prus a meder összeszorítását, a partok jókarban tartását, fákkal beültetését javasolja a hajózó út megjavítása czéljából, továbbá a meder kotrását, tisztítását. Néhol töltések emelését tartja szükségesnek. 10. Hajó-áteresztő a Marne folyón. (Porte mariniere, ä aiguilles verticales, formánt la fermeture du pertuis établi dans la Marne au-dessous de la prise d'eau du canal de Saint-Maur.) írta: Emmery. A régi áteresztöket úgy szerkesztették, hogy az áteresztő (surrantó) alján küszöbgerendát helyeztek el, s a küszöb fölött bizonyos magasságban egy másik gerendát. Aztán a két gerendához fatük támaszkodtak. Ha jött a hajó, melyet át kellett bocsátani, akkor kikapcsolták a felső gerendát és a víz az egész szerkezetet, a gerendát és a tűket elsodorta és az áteresztő szabaddá vált. Természetes, hogy a tűk és a gerenda lánczokhoz voltak kötve, hogy a víz el ne vigye őket. Most Emmery oly áteresztöt ismertet meg, mely 12 m. szélességű. Ez áteresztő a Marne folyón épült, a St.-Maur csatorna kiágazása alatt, kapcsolatban fix bukógáttal, ч Az áteresztő alkatórészei egy vízszintes gerenda, mely függőleges, hossztengelye körül forogható gerendához van kapcsolva tartóvasak segélyével; e két gerenda tehát erősítéseivel együtt kapút alkot. A függőleges gerenda .az áteresztő egyik oldalához van forgathatólag illesztve; a vízszintes gerenda szabad vége pedig az áteresztő másik oldalán kilincshez támaszkodik. Az áteresztő fenekén küszöb gerenda van elhelyezve. A kapú vízszintes gerendájához és a küszöbhöz támaszkodnak a tűk, melyeken keresztül zsinór van fűzve. A tűk betételével a víz felduzzad; ha pedig a kilincset eltoljuk, akkor a kapu elveszti támaszát, elfordúl, a tük pedig elszabadulnák és az áteresztő szabaddá válik. 11. Pianigiani kísérletei a folyóvizek mozgására. (Expériences ayant pour objet la vérification d'une formule employée dans les calculs relatifs aux eaux courantes, extraites d'un mémoire italien de M. Pianigiani, professeur de physique ä l'Université de Sienne et auteur des expériences.) Névtelenül. A század első felében általánosan használatos volt a folyóvizek mozgására a Girard-Prony-féle képlet: R I = a U + b U

2 hol R a hydraulikus sugár, I az esés, U a sebesség, а és b pedig állandók. E képlet az a és & állandók meghatározása után következő alakot nyert: U = — 0-03319 4- у/ 0-0011 + 2735-66 R I E képlet igazolására számos kísérletet tettek.