Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

43 На а — viszonyt egy derékszögű koordináta rendszer abszcisszájául és a (H—h) kifejezést ordinátájául rakjuk fel, akkor hiperbolaszerü görbét kapunk. E hiperbola H H egyik végérintöjét — = 1 fejezi ki, másik végérintöjét pedig — = oo kifejezés adja meg, mikor is h = o. A kísérlet azt mutatja, hogy h akkor = o, ha H = 1*6 ~ 2*0 mm., vagyis középértékben 1*8 mm. És így a hiperbola egyenlete ^ (H—h— 1-8) = c. A kísérlet beigazolta, hogy а с állandó értéke 1319. Ha E-vel jelöljük a nyíláson másodperczenkint kifolyó tényleges vízmennyiséget D-vel a számított vízmennyiséget, 1-lel a nyílás szélességét, a-val a nyílás magasságát, h-val a vízoszlop magasságát a nyílás aljától mérve oly távolságban a nyílástól, hol a vízszínében meg behajlás nem mutatkozik és g a szabadesés gyorsulása, £ к pedig az — viszony: akkor a minden oldalról határolt nyílásra a következő képletek állíthatók fel: . E D = 1. а У 2gh és -ц- к; a fönt szabad nyílásra pedig: E D = 1 h. \ 2 g h és -p- = k. k-nak az összehúzódás-tényezőjének értékét a határolt szelvényű nyílásra nézve 0'569-töl 0.706-ig változónak találták. E változást Lesbros grafikailag is kitünteti és képletet is ad róla. k-nak értéke a szabad átbukás esetén 0'3888-tól 04149-ig változik. E változást is grafikailag tünteti ki Lesbros és képletet is ad róla. 8. A folyó víz permanens mozgása. (De la théorie du mouvement permanent des eaux courantes et de ses applications ä la solution de plusieurs problémes d'hydraulique.) írta: Vaut hier. Ha a folyó víz nem súrlódnék és nem tapadna a meder falához, akkor sebességét a V = j/ 2 g h képlet fejezné ki. Ha az esés és a meder mindenütt egyforma (így a víz súrlódása is egyforma minden profilban) s a folyó víz mperczenkénti tömege nem változik, akkor a víz mozgása egyenletes (uniform); a nehézségi erő g gyorsulása nem fog jelentkezni a vízmozgás gyorsulásában, a mennyiben a súrlódás a mozgást egyenletessé teszi. De ha a meder alakja változó, a súrlódás és így a sebesség is változó profilonkint s csak egyedül a víztömeg marad állandónak, akkor permanens mozgást kapunk. Ilyenkor a sebesség fordított arányban van a profil területével. A permanens mozgás törvényének levezetésénél feltételezi Vauthier, hogy a vízszín esése két részből áll; az egyik része az esésnek olyan, melynél a sebesség nem növekszik és a vízmolekulának csak olyan sebességet ad, mint a minő a szomszédos elemnek van; a másik része az esésnek aztán a sebesség változását idézi elő. Az esésnek ily forma szétválasztásából fölállítja a víz mozgásának egyenletét. E képletet aztán különböző alkalmazásban mutatja be Vauthier.