Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

44 9. A duzzasztott víz nívójának alakja. (Mémoire sur l'établissement de la formule qui donne la figure des remous, et sur la correction qu'on doit у introduire pour tenir compte des différences de vitesse dans les divers points d'une raeme section d'un courant.) írta: Coriolis. Coriolis a munka és eleven erö egyenlő értékéből lehozza a víz permanens mozgásának képleteit és alkalmazza őket a duzzasztás vonalának meghatározására. Kimutatja, hogy Vauthier némi elhanyagolással hozta le formuláját s hogy a föhiba onnan van, hogy Vauthier a középsebességgel számított eleveneröt egyenlőnek vette a víz tényleges elevenerejével, mely utóbbi 1'11-szerte nagyobb az előbbinél. MÁSODIK FÉLÉV. 10. A liuelgoat-i bánya szivattyúja. (Mémoire sur les machines ä colonne d'eau de la mine d'Huelgoat; concession cle Poullasuen [Finistére].) írta: Juncker. A huelgoati bányában igen sok bajt okozott a talajvíz. Bő források fakadtak itt föl, melyeknek eltávolítása nehéz volt; a víz gálicztartalma csak növelte a bajt. Az Aulne folyó 1520 kgm. eleveneröt tud a bánya részére szolgáltatni. Ez eleven erö egy részét a bányamüvek hajtására, nagy részét a bányavíz szivattyúzására használták. A kiemelendő bányavíz perczenként 1*792 m

3-t tett ki és e vizet 230 m. magasra kellett emelni. Bendelkezésre állott tehát az Aulne folyó mozgató ereje és ez eleveneröt a bányavíz fölhúzására kellett használni. Az Aulne vize dugattyú-szerkezetet tartott mozgásban; alkalmas regulátor a mozgató vizet majd a dugattyú alá, majd a dugattyú fölé vezette. E dugattyú aztán összeköttetésben állott vasrudak segélyével a bánya alján elhelyezett szívatytyúval. E szivattyú dugattyúja tehát föl és alá járt a szerint, a mint a motor dugatvtyúja mozgott. A szivattyú nyomócsövén aztán a bányavíz a szabadba ömlött. Két motor és két szivattyú volt egymás mellett elhelyezve. Az összes szerkezetek részletes leírása 11. A víz színének duzzadása hidaknál, árvízkor. (Note sur les différences des niveaux simultanés que peuvent prendre les eaux d'une riviére aux abords d'un pont pendant une grandé crue.) írta: Vicát. Az 1833. év február havában óriási árvíz volt a Dordogne folyón. Ez alkalommal Vicát észleleteket' tett a souillac-i hídnál a vízszínének magasságára nézve. Azt tapasztalta, hogy a folyó medrében a hídnál alacsonyabb a víz nívója, mint a völgyben, melyet a hídon átvezető és a legnagyobb víz fölé emelkedő út keresztben hasít. A legérdekesebb tüneményeket a pilléreknél tapasztalta. A duzzadás a pillér felső részén 1*125 m. volt, vagyis a pillér alsó részénél a vízszín ennyivel alacsonyabb volt, mint a felsőnél; továbbá a pillér felső oldalánál a víz 2*62 m. mély besülyedést mutatott a pillér felső részénél levő duzzasztott vízhez képest.