Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

6. A romilly-i vízikerék az Andelle (Eure megye) folyón. (Notice relative ä la construction de la roue hydraulique de Romilly, sur la riviere de l'Andelle [Eure].) írta: Ferry. A romilly-i gyár a réz- és czinklemezek előállítására szolgál. Itt alkalmaztak egy nagy Poncelet-féle vízi kereket, melyet az Andelle vize forgat. A kerék szélessége 6'04 in. és 4 külön rekeszben készült, hogy a lapátoknak túlságos hosszaságot ne kelljen adni. A kerék átmérője 5'50 m. és 44 lapát van rajta elhelyezve a körben, vagyis a négy rekeszben összesen 176. E lapátok 3 cm. vastagok és hajlottak körív szerint, melynek sugara 60 cm. A lapátok dongákból készültek, melyeket pántok tartanak össze; külső és belső szélüknek távolsága a kereksugár irányában mérve 90 cm. A kerék tengelye, a lapátok, a rekeszeket elválasztó gyürülemezek, a küllők mind fából vannak. A csapágy és az alkotórészek összefoglalása vas. A kerék hatásfoka 67%. 7. Poncelet és Lesbros kísérletei függőleges, nagy méretű négyszögletes nyílásokon kifolyó vízre vonatkozólag. (Analyse des expériences faites ä Metz en 1827 et 1828 par M. М. Poncelct et Lesbros sur l'écoulement de l'eau ä travers les orifices rectangulaires ä grandes dimensions.) írta: Lesbros. A készülék, melyet Poncelet és Lesbros használtak az 1827. és 1828. években Metzben a víz kifolyás-tényezőjének meghatározására, a következő alkotórészekből állott: 1. Egy 25,000 m

2 felszínű inedenczéböl, 2. egy 1600 m

2 felszínű kisebb rezervoárból, melyből be- és kiömlő csatornák gátak és zsilipek segélyével 37 m. ~ 0 m. magas vízszín volt tartható, 3. egy famedenczéböl, mely 3'68 m. széles, ЗЮ0 m. hosszú és 2'70 m. magas volt, 4. mérő inedenczéböl, mely a kifolyó víz mennyiségének meghatározására szolgált és körülbelül 25,000 liter térfogatú volt, 5. kifolyási nyílásokból, minden, a gyakorlatban előforduló eshetőségre, 6. igen pontosan járó órából, mely a másodpercz 10-ed részét is mutatta. A nyílás, melyen a víz kifolyását észlelték, 20 cm. széles volt; magassága változó; kísérletet tettek fönt szabad nyílással is. A 20 m

2 nyíláson l-68 m. magas víznyomás alatt kifolyó víz alakját érdekes rajzokon mutatja be Lesbros. A víz alakját cm.-röl cm.-re határozták meg. A folyadék legkisebb szelvénye a nyílástól 30 cm.-re mutatkozott és 225Ю6 cm

2-t tett ki. A nyílás nagysága 400 cm

2 lévén, a kettő közötti viszony ^

^ = 0'5625 = ^ÄJ

2 vagyis az eredeti nyílásnak körülbelül háromnegyedére húzódik össze a szelvény. Ha feltételezzük, hogy a vízszálak középsebessége az összehúzódás szelvényében akkora, mint a mekkorát az elmélet a kifolyás szelvényében ad, akkor a számított és tényleges vízmennyiség közötti viszony 0-602. A szabadon átbukó víznél, ha H a vízszín magassága a nyílástól oly messze mérve, hol a víz mozgása még nem érezhető és h a vízmagasság a nyílás síkjában mérve, akkor Navier szerint h = 0-725 H. Azonban a Poncelet-Lesbros-féle kísérjj letek igazolják, hogy a vízszínnek behajlása a nyílás fölött nem állandó és a viszonV annál nagyobb, minél kisebb a nyomás.