Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

39 17. Prony-féle, függőleges tengely körűi forogható gátak. (Nouveau systéme de barrage ä portes tournantes et équilibrées autour d'axes verticaux; proposé par M. le báron de Prony.) írta: Prony báró. Prony az ö mozgógátját a Szajnára Poissy mellé tervezte. Az alapelv, melyből kiindult, az volt, hogy a folyót oly kapukkal zárja el, melyek középen, vagy nem messze a középtől elhelyezett függőleges tengely körül foroghassanak. Az ily szerkezetnél a kapu két felét a víznyomás egyensúlyban tartja és így a kapuk mozgatása, ki- és becsukása nem jár nagy erőfeszítéssel. A duzzasztás megszüntetését pedig a kapúk egyszerű elfordítása már lehetővé teszi. E szerkezet alapelve tulajdonképen nem a Prony találmánya. Stevin hollandi mérnök már 1618-ban ismertette Adrién Janssen ácsmester erre vonatkozó tervét. A poissy-i gátnál Prony 6 drb 12 m. széles és 7 drb 9 m. széles, kapukkal elzárható nyílást tervezett. E nyílások szélességét úgy választotta meg, hogy a hajók közlekedhessenek rajta, ha a kapúk nyitva vannak. Minden nyílást a másiktól jégtörő alakú, czölöpös szerkezet választott el. E szerkezetek arra szolgáltak, hogy a nyitott kapúkat befogadják. E szerkezeteken helyezték el a kapúk sarkát. A kapúk tengelye nem volt egészen a kapúk közepén úgy, hogy a víznyomás a kapúkat zárva tarthatta, ha egyszer kifordították. Minden pillérszerkezetböl egy-egy kapúszárny nyúlt ki és V alakban záródott a két oldalt levő kapúk szárnyaival. A kapúk nyitása és zárása a kapúkra és a partokra erősített forgóhidak segélyével történt. A fakapúk helyett később Prony öntöttvas-kapúkat javasolt. Végül Tarbé de Vauxclairs közli a kapúkra vonatkozó számításokat. 18. Szívó artézi kutak. (Puits artésiens d'absorption.) írta: Emmery. A szívó artézi kútakkal sikerrel tett kísérletek után Páris városa elhatározta, hogy szennyvizeit ilyen kútakba próbálja levezetni. Mulot-t megbízta, hogy három ily artézi kútat fúrjon a város közelében. Az egyik ily artézi kút a Combat-sorompó közelében létesült. 81-25 m. mélységre fúrtak le. Három szívó rétegre találtak. A kísérletek azt mutatták, hogy óránként 100 m

3 vizet nyelhet el a kút. Emmery azt hiszi, hogy az esővíz minden szúrés nélkül bevezethető, míg a használati vizeket czélszerü megszürten vezetni be a kútba. 19. Alapozás homokra. (Fondation sur sable.) írta: Devilliers. Devilliers felemíliti, hogy ö a homokra való alapozást már régen gyakorolta a St.-Martin csatornánál és egyéb helyen kitűnő sikerrel.