Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•290 A szivárgás, illetőleg földalatti folyás megszüntetésére két, nagy palánkfallal bélelt bemetszést terveztek a zsilip fölött és alatt és e bemetszések kitöltését betonnal tervezték 3 m. vastagságban, mindkét betontestet az 1 m. vastag betonfenékhez kapcsolván össze. E munkálat a felső és alsó víz közötti összeköttetést volt hivatva megszüntetni. Ezenkívül pótolni kellett azt a sok homokot, melyet a földalatti áramlás a fenék alól kimosott. E czélból elhatározták, hogy agyag és hidraulikus malterkeveréket fecskendeznek be a fenék alá. A kivitelnél a fecskendezéshez csak agyagot használtak. Mind a betonfogak, mind az aláfecskendezés kedvező hatással voltak és elzárták a földalatti közlekedést. MÁSODIK FÉLÉV. H. Közömbös, egyensúlyon alapuló készülék. (Note sur un appareil ä équilibre indifférent.) írta: Ed. Collignon. Navellier 1864-ben a kormánynak oly készüléket mutatott be, mely hivatva volna arra, hogy teljesen megtakarítsa a hajók átzsilipeléséhez szükséges vízmennyiséget. A készülék azon alapszik, hogy a zsilipkamrába terjedelmes úszónak bemerítésével emeljük, kiemelésével sülyesztjük a vízszínt oly módon, hogy egyszer a felső böge, másszor az alsó böge vizszíne álljon elö benne és így a hajó átjárása biztosítva legyen a nélkül, hogy egy csöpp vizet is bocsátanánk be a zsilipbe. Hogy az úszó mozgást könnyűvé tegye, Navallier közömbös egyensúlyba hozta azt következő módon: Az úszót összekötötte csuklós rúd segélyével emelővel, az emelő másik vége vízszintes szilárd tengely körül forogható görbe felszínnel volt összekötve, melyen súlyos henger gördülhetett tova. A henger súlya s a görbe alakja úgy voltak megszerkesztve, hogy az úszó folyton egyensúlyi helyzetben legyen. Collignon részletesen tárgyalja azokat az elemeket, melyek ez egyensúlyi helyzetet létrehozzák és több példára alkalmazza számítását. Azonban egy hajó átzsilipeléséhez oly nagy méretű súly és úszó szükséges, hogy gyakorlati eredmény a készüléktől nem várható. Különben is a párolgás és elszivárgás a bögékben sokkal nagyobb tényezői a vízveszteségnek, mint a zsilipelés. í>. A Furens-on készített Enfer völgyzárról és általában a nagyobb völgyzárakról. (Rapport sur la forme et le mode de construction du barrage du gouffre d'Enfer, sur le Furens, et des grands barrages en général.) írta: Graeff. Graeff ez értekezésében 1-ször leírja a Furenson, az Enfer szakadékban épített gát és rezervoár általános berendezését; 2-szor a völgyzárak alakját és építésmódját s végül összehasonlítja a Delocre-nak elméleti úton meghatározott gáttipusait, melyekből a Furens-gát profilját megállapították. Saint-Étienne város ivóvízzel való ellátása czéljából a Furens forrásvizeit földalatti csatornán vezette el s azonkívül nagy, 1 millió frank költségű, rezervoárt is létesített — felerészben államköltségen — a Furens patakon oly czélból, hogy árvizeit itt tározhassa, városi csatornáit a felgyűlt vízzel öblíthesse s végül hogy