Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

28Г, matikussá is lehet tenni; mert az egyik csapot mindig nyitni, a másikat zárni kell vagy viszont, és így úgy lehet őket összekapcsolni, hogy mozgásuk egyidejű legyen ; mikor is úszóval a mozgást szabályozhatjuk úgy, hogy árvíz esetén az úszó fölemelkedésével a fölállító csap záródjék s a leszállító nyitódjék. De jelenleg még nem használják az automatikus csapkezelést. A Marne gátjai ez idö szerint alig hogy készen vannak és így kezelésűket még csak a megtett kísérletek után lehet megítélni. Nagyon kisvíz idején a fölállított táblák közeit még egyes tűkkel kell kitölteni; a víz növekedtével a tűket eltávolítják. Ha még tovább nö a víz, akkor a dobos táblák egy részét lefektetik, más részét a támasztó rudak segélyével fönntartják függőlegesen, vagy félig dűlt helyzetben; végül a támasztó rudaknak kikapcsolásával a táblák teljesen lefektethetök. A víz apadásával a táblákat a csapok kellő megnyitásával előbb félig dűlt helyzetbe, azután függőleges helyzetbe hozzák. Ha hosszantartó nagyvíz van, az egész gátat, hajóáteresztöjével és bukójával lefektetik s ha kisvíz jő. felállítják a hajóáteresztö állványait, reáteszik a kezelödeszkákat és az emelőt s ingó helyzetben fölállítják sorjában az ingó táblákat. Aztán a táblákat álló helyzetbe hozzák. Végül fölállítják a bukógát tábláit. Hogy a dobok, melyekben az ellentáblák forognak, könnyebben készíthetők és javíthatók legyenek, őket a kisvíz fölé kell helyezni. S mivel a tábla és ellentábla nagysága körülbelül egyenlő, a gát teteje két egyenlő részre osztja a normális nívó és a kisvíz szine közti magassági különbséget. E gátszerkezet is megengedi, hogy igen nagy duzzasztásokhoz alkalmazzuk; mindazonáltal itt a gát fix része magas lévén, nem lehet a duzzasztást túlságig fokozni. 805 m.-es duzzasztás már Vb m. magasságú fixgátat igényel. A Desfontaines-féle gát kezelése könnyű ugyan, de felügyeletéhez éjjel-nappali folytonos vigyázat szükséges. Azonkívül itt is megvan az állványos híd, bár kisebb hosszaságban, mint a felső Szajna gátjainál és így a kezelés itt is életveszélylyel jár. A duzzasztást itt nem kell szorosan a normális nivóhoz tartani, mert a kezelő híd 05 m.-re van e nivó fölött és elborítása nem történhetik egykönnyen. A gát alatti kimosás a bukás mérséklésével, melyet a tábláknak félig dűlt helyzetébe való hozásával lehet elérni, igen csekély. A javításokat könnyű eszközölni. Az árvizek lehúzódása tekintetében a gát kevésbbé előnyös a felsö-szajnaiaknál. A hajózásra az állványok nem kedvezőek. A költségek a Desfontaines-rendszernél igen tetemesek. 5. Az artézi kútak vízhozománya tekintettel a fölszáll« oszlop különböző magasság-ára és átmérőjére. (Note relative au calcul des débits des puits artésiens observés ä différentes hauteurs, et ä l'influence des diamétres des colonnes ascensionelles sur les débits.) írta: Mich ni. Darcv a dijoni közkútakról szóló tanulmányában kiterjeszkedik az ártézi kútak törvényeire. Formulái két föltevéshez alkalmazkodnak; az egyik föltevés a források eredetét földalatti vízfolyásokban találja, a másik pedig homokos rétegekből, melyekben a víznek alig van sebessége, származtatja őket. Ez utóbbi esetre, mely gyakoribb, Darcy elsőfokú egyenletet állít föl, mely valamely ártézi kút vízhozományát különböző földfeletti magasságokra nézve megadja, ha két esetben észleltük a vízhozomány nagyságát. E képletet a grenelle-i kútnál végzett kísérletek igazolták. De e képletek nem veszik tekintetbe a felszálló csö átmérőjét, csak a magasságot